A magyar miniszterelnök a német Die Welt című lapban megjelent írásában úgy fogalmazott: az új alaptörvény az újjászületés dokumentuma. Thomas Schmid, a német konzervatív lap kiadójának vezetője külön cikkben válaszolt a magyar kormányfőnek, aki csütörtökön kétnapos látogatást kezdett Németországban

Orbán Viktor azt írta: a Magyarország előtt tornyosuló akadályok felszámolásának kiindulópontját egy új alaptörvény megteremtése jelentette, amely a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma, és az új alaptörvény által Magyarország önbecsülése született újjá. Hozzátette: "újjászületett nemzeti önbecsülésünk felszabadítja energiáinkat, felszabadítja a vállalkozási kedvet, a munkakedvet, a szellemi energiákat, bátorságot ad a családalapításhoz, a gyermekáldás elfogadásához. Erőt ad ahhoz a felismeréshez, hogy elmúlt a jóléti társadalom ideje, és beköszöntött a munka társadalmának időszaka".

A kormányfő emlékeztetett arra: ma is szembe kell néznünk a nyugati gazdasági válság következményeivel, a korábbi kormányok által előidézett és ördögi körré vált adósságcsapda veszélyeivel, az átmeneti időszak húsz évének felhalmozódott ellentmondásaival és az azokból adódó politikai, társadalmi és erkölcsi feszültségekkel. Mint írta: az új alaptörvény ma Európa legmodernebb alaptörvénye, amelyet az utóbbi húsz év egyik legnagyobb magyar sikerének tekint, mert a dokumentum bezárja az ajtót a múlt olyan világa előtt, amelyben az ország és a magyarok nagy többsége vesztessé vált, de amelyben szép számmal akadtak haszonélvezők is.

Orbán Viktor szerint Magyarországon ma van egy olyan politikai erő, amely azért juthatott be a parlamentbe, mert a korábbi kormányok és az alkotmány gyengeségei miatt elterjedt a bűnözés Magyarországon. Ez az erő persze nem örül annak, hogy az új alaptörvény szigorúan fellép a bűnözés ellen, mert fél attól, hogy jelentősége csökken. Van ugyanakkor olyan politikai erő is, amely azt a meggyőződést vallja, hogy a vita fontosabb az egyetértésnél. Utalt arra, hogy Európában, a nemzetközi politikában sem mindenki boldog, mert vannak olyan politikai és gazdasági körök, amelyek Magyarországot az elkövetkező években másként képzelték. Európa értelmiségi köreiben sem mindenki ünnepel, mert egy EU-tag visszautasítja az értékek relativizálását, és hitet tesz a hazafiság, a nemzeti kultúra és az EU keresztény gyökerei mellett.

Thomas Schmid válasza

A Die Welt kiadójának vezetője "Több jelent, kevesebb történelmet" című válaszában kiemelte: a demokrácia a vitából él. "Magyarország új alkotmánya nem akarja ezt" - írta. Úgy fogalmazott: az új alaptörvényt és a médiatörvényt Európában és Magyarországon sem mindenütt fogadták örömmel. Az EP-ben bírálatok hangzottak el, és nem titok, hogy néhány európai kormány vegyes érzésekkel tekint a legutóbbi magyarországi fejleményekre. Egyesek azt gyanítják, hogy az új alkotmány valójában inkább a múltba tekint, és a nemzeti identitással kapcsolatban ódon elképzelések bebetonozására törekszik.

Schmid szerint az alkotmány soraiból - különösen a "nemzeti hitvallás" nevet viselő bevezetőjéből - a nemzet, a nép, a közösség olyan értelmezése csendül ki, amely a távoli múltat idézi fel. A "nemzeti hitvallás" jóval több, mint egyfajta szándéknyilvánítás - írta. Úgy vélte, hogy az valójában a társadalmi fejlődést a nemzeti identitás merev definíciójának túszává teszi. Emlékeztetett arra, Orbán Viktort egyes helyeken Európában "nacionalista jobbkanyarral" vádolták, bár a maga részéről nem csatlakozik ezekhez a nézetekhez.

Emlékeztetett Magyarország történelmi megpróbáltatásaira, és felidézte az 1989-es rendszerváltást, Orbán Viktornak a Nagy Imre temetésén elhangzott beszédét, a kerekasztal-tárgyalásokat. "Ön ma már nem egy kerekasztalnál ül, hanem a teljes hatalom birtokában egyedül az asztalnál" - fogalmazott. Kiemelte, hogy a miniszterelnök szerint az új alkotmánnyal Magyarország büszkeségét és öntudatát nyeri vissza. "Számomra azonban úgy tűnik, hogy ez a fajta, a nemzeti történelembe kapaszkodó önmegerősítés inkább a gyengeség, nem pedig az öntudatos erő jele" - hangoztatta.

Schmid szerint minden demokrácia tiszteletben tartja a nemzet történelmét, azonban a jelenben él, de ez nem csendül ki a magyar alkotmányból. "Ezért őszinte sajnálattal közölnöm kell: nem vagyok meggyőzve" - írta. (forrás: hirado.hu)