Schengen vége? Lapot sem osztanának Brüsszelnek a tagországok
Ezt bizonyítja, hogy a frakcióvezetők értekezlete csütörtökön úgy döntött: az EP mindaddig nem működik együtt a bel- és igazságügyminiszteri tanáccsal öt fontos jogszabály elfogadásában, amíg a két intézmény meg nem állapodik a Schengent érintő közös eljárásmódban. Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a tagországi döntést veszélyes tendenciaként, a nyugat-európai nacionalista, populista erők előtti behódolásként jellemezte, amely nemcsak a kívülről Európába tartó migrációt, hanem az Európán belüli szabad mozgást, szabad munkavállalást is korlátozza, s egyebek között a magyar munkavállalók ellen is irányul. Különösen súlyos ez egy olyan időszakban, amikor Európa egyébként a belső piaci lehetőségek teljes kihasználására, a maradék akadályok elhárítására készül, hisz csak ettől remélhető a krízisből való kilábalás, a munkanélküliség csökkentése.
A Gyurcsány-kormány egykori külügyminisztere a Népszabadságnak Strasbourgban elmondta: a Schengen-reformot a felszínen az arab tavasz keltette bevándorlási hullám motiválta, amely azonban távolról sem volt olyan tömeges, mint ahogy azt néhány uniós ország megpróbálta beállítani. Jogos volt viszont az igény Európa külső határellenőrzésének folyamatos monitorozására, a határellenőrzés reformjára, hisz a schengeni szabályoknak való megfelelést eddig csak a csatlakozáskor vizsgálták.
A Tanács a Bizottságot bízta meg a javaslat kidolgozásával, amely el is készítette azt, fő célként megfogalmazva a személyek szabad áramlásának biztosítását, valamint azt, hogy csak különösen indokolt esetben, végső megoldásként lehessen ezt a folyamatot megakasztani és a belső határellenőrzést visszaállítani. A tagországok legutóbbi luxemburgi belügyminiszteri értekezlete azonban a bizottsági javaslatot felülírta, s abból kivett minden olyan tételt, amely a közösségi alapú döntéshozatalra vonatkozik. Az általa elképzelt és a jelenleg nagy problémákat felvető helyzettől nem sokban különböző rendszerben a tagállamoknak csak be kellene jelenteniük a Bizottságnak, az EP-nek és a többi tagországnak, hogy átmeneti időre visszaállítják a határellenőrzést. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a tagállamok változatlanul egymást ellenőriznék a Schengen-övezet működtetésével és a határellenőrzéssel kapcsolatban, és nem osztanának lapot sem a Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek.
A Tanács elképzelései szerint akár két hónapra is visszaállíthatnák a határellenőrzést anélkül, hogy ennek indokoltságát akár a Bizottság, akár az Európai Parlament érdemben véleményezhetné. Göncz Kinga úgy véli: e döntés mögött az Európán belüli migráció, a szabad munkavállalás korlátozásának szándéka húzódik meg. Több régi tagország megkísérli lecsapni a sorompót a kelet-közép-európai munkavállalók orra előtt, őket hibáztatván a munkahelyek elvesztéséért. Az európai intézményekben felháborodást keltő luxemburgi döntés egyébként konszenzusos alapon született, nyoma sincs annak, hogy bármely kelet-közép-európai ország tiltakozott volna a nyilvánvalóan a régiónk ellen is irányuló lépés miatt.
