Nicolas Sarkozy volt államfő  és felesége, Carla Bruni-Sarkozy magánélet intimitásának megsértése miatt tett feljelentése nyomán elrendelte a párizsi legfelsőbb bíróság pénteken azoknak a hangfelvételeknek a törlését az internetről, amelyeket tudtuk nélkül készített az egyik elnöki tanácsadó 2011-2012-ben az Elysée-palotában a köztársasági elnök és tanácsadói közötti stratégiai megbeszéléseken.

A felvételeket készítő Patrick Buisson 10 ezer euró (3,1 millió forint) kártérítést fizet a volt államfőnek és ugyanennyit a feleségnek is.

Basile Ader, a hanganyag néhány részletét közlő jobboldali portál, az Atlantico  ügyvédje bejelentette, fellebbez a döntés ellen, miután a lap csak olyan felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyekben közügyekről esik szó. Szerinte a bíróság megtagadta a sajtótól azt a jogot, hogy egy hírt úgy illusztráljon, ahogy szeretne, és ez ellenétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.

Thierry Herzog, a volt államfő ügyvédje viszont teljes megelégedéssel fogadta a bíróság döntését. Richard Malka, a volt first lady ügyvédje szerint pedig a bíróság kimondta, a cél soha nem szentesítheti az eszközt, s a legfontosabb a magánélet védelme.

A legfelsőbb bíróság elrendelte a hangfelvételek 24 órán belüli visszavonását, amennyiben ez nem történik meg, egy hónapig napi ötezer eurós (157 ezer forintos) bírság sújtja az Atlanticót. A lap jelezte, hogy tiszteletben tartatja a döntést.

A feljelentés alapvető célja az volt, hogy a hatóságok lefoglalják az állítólag több száz órányi hanganyagot, és megakadályozza, hogy új részletek kerüljenek nyilvánosságra. A politikai ellenfelekre és a pártbeli riválisokra tetet kiszólásokon túl politikai bomba a felvételeken eddig nem volt. Bruni egy alkalommal azon élcelődött, poénkodott, hogy most már csak afféle „szegény elnökfeleség” lett, hiszen milliókat jelentő modell- és lemezszerződéseket hagyott ott Sarkozy és az Élysée-palota kedvéért. A felvételek tanúsága szerint egyébként a volt elnök környezetében nem mindenkinek tetszett, hogy Bruni részt vesz a politikai megbeszéléseken.

Sarkozynek - aki ellen több olyan bírósági eljárás is folyamatban van, amelyek ellehetetleníthetik a tervezett politikai visszatérését - a döntés az első győzelem az igazságszolgáltatás előtt. A Le Monde a múlt pénteken írta meg, hogy a Sarkozyt tavalyelőtti választási veresége után, 2013-ban lehallgatták annak az ügyészi eljárásnak a keretében, amely a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől még a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás kivizsgálására indult. A lehallgatások során az ügyészség azonban egy másik ügyben jutott olyan információkhoz, amelyek miatt február 26-án befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárást indítottak.

Sarkozy és ügyvédje egyik telefonbeszélgetéséből ugyanis kiderült, hogy az úgynevezett Bettencourt-ügyben, amelyben érintett a volt elnök, a semmítőszék egyik magas rangban lévő bírója, Gilbert Azibert a folyamatban lévő nyomozás részleteiről folyamatosan tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezést ígért a bírónak. A semmitőszék kedden Sarkozy kérését elutasította, aki szerette volna visszakapni a Bettencourt-ügyben a rendőrség által lefoglalt naptárjait. Noha az ügyben ejtették a vádakat a volt elnök ellen, az iratok tartalmazhatnak ellene terhelő adatokat más ügyekben.