Sarkozy területet foglal
A baloldal igen érzékenyen reagált az elnök tervére, hiszen az közvetlenül érintené a jó ideje nagy többségben baloldali területi önkormányzatokat, azaz a régiókat és megyéket. Sarkozy 2014-től ugyanis összevonná a megyei és regionális képviselői posztokat, ezzel a mai hatezerről háromezerre csökkentve az új státuszukban "területi tanácsnokoknak" nevezett képviselők számát.
Ráadásul megváltoztatná a választási rendszerüket is, azaz a területi képviselői helyek 80 százalékát egyfordulós többségi rendszerben választatná meg, ami teljesen egyértelműen a jobboldalnak kedvező, hiszen Sarkozy az évek során létrehozta a nagy jobboldali pártot, míg a baloldal továbbra is széttagolt. Ez általában azt jelenti, hogy míg az első fordulót megnyeri a jobboldali jelölt, addig a másodikban az egy jelölt mögé felsorakozó baloldal gyakran fordít az álláson: egy egyfordulós rendszer könnyen jobboldali többségűvé teheti a mai baloldali területi önkormányzatok jó részét.
A reform részét képezi az eddig a legfontosabb önkormányzati bevételnek számító iparűzési adó egyszerű megszüntetése, amit valóban nem lehet máshogy értékelni, mint hogy Sarkozy a helyi demokrácia szerveitől a vállalatok számára juttat igen jelentős (évente 6 milliárd euróra tehető) pénzeket. Az elnök ugyan megígérte a megfelelő kompenzációt, azonban - talán nem véletlenül - ez a reformterv leghomályosabb pontja.
Sarkozy elnök az 1982-es decentralizációs reform - amely véget vetett az évszázados centralizált állam-modellnek - frissítéséről, aktualizálásáról és a mostani rendszer "példátlan pazarlásáról" beszél, a baloldali ellenzék azonban "újracentralizációról" és a helyi demokrácia kiürítéséről. A reformterv megnyirbálná a megyék és a régiók kompetenciáját, azaz a mostani "általános értelmű" kompetencia helyett törvényben pontosan definiálná azokat.
Az 1982-es reform egyik atyja, a korabeli szocialista miniszterelnök, Pierre Mauroy arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a területi önkormányzatok valósítják meg a fejlesztések 73 százalékát, addig az államadósságnak mindössze 10 százaléka köszönhető nekik. Míg a megyei és régiós képviselők fizetése a területi önkormányzatok költségvetésének 0,04 százalékát teszi ki, tehát pusztán ezek számának megfelezésétől nagy megtakarítást nemigen lehet várni.
Mindenestre a reformterv elfogadása igen sürgető, ha azt valóban 2014-től életbe kívánják léptetni, ezért már decemberben a Szenátus elé kerül a törvény első olvasata. A parlamenti vita igen forrónak ígérkezik, tekintve a hatalmas tétet és az két politikai oldal tökéletesen eltérő véleményét. A szocialisták már most népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba. Minden bizonnyal ez a reformterv fogja alkotni a tavaszi regionális választások egyik fő kampánytémáját is.
