"Sarkozy közelmúltbeli válása kérdéseket vet fel a tekintetben, hogy meg tudja-e őrizni kiegyensúlyozottságát és összpontosítási képességét" - áll egy 2007 októberében keltezett bizalmas diplomáciai iratban.

Sarkozy: Én vagyok a francia államfő

A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy Sarkozy maga beszélt a volt feleségétől, Ceciliától való függőségéről, s azt mondta róla, hogy ő "erejének a forrása és Achilles-sarka". Szétválásuk idején, 2005-ben Sarkozy rendkívül ingerlékenynek és komornak mutatkozott, s ilyennek látszott a válás bejelentése utáni lisszaboni csúcson is. A diplomáciai irat szerint hamarosan kiderül, hogy Cecilia valójában mennyire tudta magához kötni Sarkozyt "személyes és politikai értelemben", de a jelentés szerzője arra tippel, hogy a francia elnök képes lesz kikászálódni ebből a helyzetből.

A válás után néhány hónappal Sarkozy újranősült, s ezúttal az olasz származású szupermodellt, Carla Brunit vette feleségül. A Wikileaks által kiszivárogatott iratokból azonban arra lehet következtetni, hogy ez a kapcsolat is aggodalmakat váltott ki a Washingtonnak jelentő amerikai diplomaták körében. Egy egy évvel későbbi diplomáciai jelentés ugyanis arculatépítés szempontjából nagy hibának tartja azt, hogy Sarkozy a média előtt hivalkodott viszonyáról Carla Brunival.

A média - amelyet Sarkozy korábban arra használt, hogy hiperenergikus, munkáját az egyszerű embereket érintő problémák megoldásának szentelő reformernek tüntesse fel magát - bosszút állt rajta, és úgy mutatatta be, mint egy közönséges és megbízhatatlan, a hírnévnek hódoló és kizárólag önmagára és a reflektorfényre gondoló politikust. Ebből eredően széles körben elterjedt az a nézet, hogy Sarkozy valójában nem törődik az emberek problémáival, és ez az elnök népszerűségvesztéséhez vezetett.