Rendhagyó módon, a féléves elnöki időszak közepén állt az Európai Palament plénuma elé Nicolas Sarkozy francia államfő, és tájékoztatta a képviselőket a nemzetközi pénzügyi válság megoldásának általa elképzelt módozatairól.

A válság okait Sarkozy is, Jose Manuel Barroso bizottsági elnök is a pénzügyi egyensúly felbomlásában, a pénzpiac szabályozásának egyenetlenségében látják, s sürgetik a szabályozást általánossá tevő Európai Pénzügyi Felügyeleti Intézet felállítását.

Sőt Sarkozy ezen is túlment, s kifejtette: a világot megrázó pénzügyi válság gazdasági krízist indukál, amelynek megoldása túllép a nemzeti lehetőségek keretein. Szükség lenne egy közös európai gazdaságpolitikát kialakító testületre, s az is nyilvánvalóvá vált, hogy az intézményreform keretein belül szükség van az állandó EUelnöki intézményre is.

Sarkozy hangsúlyozta: a lisszaboni folyamat megakadása ellenére a francia elnökség nem hagyja Európát bénultságban. Még ebben az évben úgynevezett útitervet dolgoz ki az ír népszavazás okozta helyzet megoldására. Megerősítette Sarkozy bejelentését Strasbourgban Barroso is, HansGert Pöttering EPelnök pedig azt hangoztatta: csak a reformok juttathatják olyan helyzetbe az uniót, hogy meg tudjon felelni az olyan új kihívásoknak, mint a pénzügyi válság. Mindketten biztosították a francia vezetőt, hogy intézményeik együttműködnek az elnökséggel ebben a kérdésben.

Az Európai Központi Bank túlzott függetlenségét gyakorta ostorozó Sarkozy Strasbourgban elmondta: az eurozóna nem, működhet világos irányítás nélkül. A bank ugyan független marad, de ideje elgondolkodni koordinált irányítási módszereiről.

Nicolas Sarkozy, a soros EU-elnöki posztot betöltő francia államfő a pénzügyi válság megoldására tett lépéseiről tájékoztatta az EP strasbourgi fórumát