Sarkozy atlantista és ambíciózus
Sarkozy, aki a bankároknak kifizetett bónuszok kapcsán egyenes botrányt emlegetett, azzal a tervvel érkezik a szeptember végi Pittsbourgh-i G20 csúcstalálkozóra, hogy a kérdést illető francia szabályozási rendszert - mivel az természetesen csak a nemzetközi előírásokkal összhangban lehet hatékony - terjesszék ki az egész nemzetközi pénzügyi világra. Ennek elfogadása nem látszik túl egyszerűen tekintve, hogy a különböző országok más és más eszközöket alkalmaznak (több-kevesebb sikerrel) a milliós bankárfizetések kordában tartására.
Nem kevésbé ambiciózus a francia elnök, régi kedvencével a Mediterrán Unióval kapcsolatban sem, melynek megfelelő működését elsősorban az izraeli-arab konfliktus akadályozza meg. Sarkozy a második Mediterrán Uniós csúcs összehívásának feltételéül (ez nem csak a francia álláspont, hanem az egész Európai Unióé) egyenesen azt szabta, hogy Izrael hagyjon fel a telepek építésével és kötelezze el magát a béketárgyalások újraindítása mellett.
Franciaország Iránnal kapcsolatban jelenleg puhább álláspontot képvisel - Sarkozy két éve még azt mondta, hogy a két opció létezik: „az iráni bomba, vagy Irán bombázása" -, de továbbra is kitart a szankciók szigorítása mellett, amennyiben Irán nem mond le katonai célú nukleáris terveiről. Sarkozy továbbra is támogatásáról biztosította az amerikai külpolitikát mind Afganisztánt, mind az orosz és a kínai kapcsolatok javítását illetően.
A legfontosabb változást az Afrika-politika jelentheti: úgy tűnik, hogy a francia elnök valóban szakítani kíván a francia külpolitikát évtizedekig meghatározó, úgynevezett Françafrique-koncepcióval, azaz azzal, hogy Franciaország - elsősorban gazdasági érdekei védelmében - demokratikusnak nem nevezhető rezsimeket tart hatalmon elsősorban a volt gyarmati országokban. „Nem kívánunk többé Afrika csendőrei lenni" - jelentette ki Nicolas Sarkozy, ígéretet téve, hogy 2009 végéig tető alá hozzák a francia nyelvű afrikai országokkal az új védelmi szerződéseket, melyek új kontúrokat adhatnak a francia Afrika-politikának.
