Az elnök "új korszakot" ígért a két ország közötti kapcsolatokban, s "a francia nép szolidaritásáról" biztosította a tunéziaiakat.

"Kétségtelenül alábecsültük a tunéziai nép szabadságvágyát ... A nők emancipációja, az oktatás fejlődése, a gazdasági dinamizmus és a középosztály megerősödése mögött reménytelenség, szenvedés és az elfojtás érzése húzódott meg, amit - el kell ismernünk -, nem mértünk fel kellőképen" - fogalmazott Sarkozy a diplomaták és a sajtó előtt tartott újévi beszédében.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaországnak meg kell találnia az "egyensúlyt" a volt gyarmataival kapcsolatos állásfoglalásaiban.

"A gyarmatosító hatalom mindig is illegitim a volt gyarmata belügyeinek megítélésben. Ezért visszafogottságot tanúsítok, nem szeretném, ha Franciaországot azzal vádolnák, hogy megtartotta régi gyarmatosító reflexeit" - mutatott rá az államfő. "Minél inkább beavatkozunk, annál kevésbé lesz befolyásunk" - tette hozzá.  

Párizst számos kritika érte amiatt, hogy a végsőkig támogatta a "jázminos forradalom" által megdöntött rezsimet. Michele Alliot-Marie külügyminiszter három nappal Ben Ali elnök külföldre menekülése előtt például felajánlotta a francia erők segítségét a rend helyreállításában Tunézia utcáin, Sarkozy pedig csak néhány órával a rezsim bukása után fejezte ki először támogatását a tunéziai nép megmozdulása iránt.

Párizs magatartását francia politikusok mostanig azzal magyarázták, senki nem láthatta előre, hogy az események olyan fordulatot vesznek hirtelen, hogy az Ben Ali bukásához vezet. Az államfő viszont arról beszélt, hogy a francia kormánynak nem volt meg a "kellő távolsága" ahhoz, hogy pontosan érzékelje a tunéziaiak érzéseit. Külügyminisztere kínos mondata kapcsán pedig Sarkozy megjegyezte, hogy a diplomáciai tárca vezetője csak "el akarta kerülni, hogy még több tragédia" történjen Tunéziában.

Tunézia 1956-os függetlensége óta a két ország között nagyon szoros maradt a kapcsolat: Franciaországban mintegy 600 ezer tunéziai él, és több mint 20 ezer az arab országban élő franciák száma.

Másfél órás újévi beszédében a G20-ak soros francia elnöksége legfőbb prioritásának a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatását jelölte meg Sarkozy. "Franciaország úgy tekinti, hogy a pénzügyi válságot követően egy ilyen adó morális" - hangsúlyozta.

A France 2 közszolgálati televízió hírmagyarázója szerint Párizs a korábban tervezettnél kevesebb ambícióval vág neki a G20-as elnökségének. Legfőbb célja a bankadó elfogadásának végig vitele lesz, de "a kapitalizmus új alapokra helyezése", amelyet a francia elnök 2008 végén fő irányvonalként jelölt meg, már nem szerepel az elképzelések között.