Szaid Dzsalili, az iráni küldöttség vezetője több órás megbeszélést folytatott Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína –, valamint Németország képviselői és az irániak között közvetít. A beszámolók szerint a tárgyalások feszült hangulatban kezdődtek: a felek elismerték, hogy mindkét oldalon hiányzik a bizalom. A Reuters szerint nem világos, hogy a két napos tárgyalások során lesznek-e kétoldalú találkozók is.

Irán vitatott atomprogramjáról 14 hónapja szakadtak meg a tárgyalások. Elvileg akkor abban egyeztek meg a felek, hogy Irán alacsony dúsítottságú uránkészletének egy részét Oroszország dúsítaná tovább, melyből Franciaországban atomreaktorok működtetéséhez szükséges fűtőanyagrudakat gyártana. Később Irán visszalépett ettől, és Törökországgal, illetve Brazíliával egyezett meg hasonló tartalmú lehetőségről, ám ez nem oszlatta el azon nyugati aggályokat, melyek szerint a perzsa állam célja atombomba létrehozása. Olyannyira nem, hogy a nyáron az ENSZ BT immáron a negyedik szankciócsomaggal büntette az Iráni Iszlám Köztársaságot.

Az iráni küldöttség azonban nem a szankciók hatása miatt kényszerült tárgyalóasztalhoz ülni – legalább is a hivatalos álláspont szerint. Ali Akbar Szalehi, az iráni atomenergia-ügynökség vezetője némileg ironikus hangvételben egy interjúban közölte: azért mentek bele a tárgyalásokba, hogy méltóságteljes megoldást találjanak a politikai patthelyzetre azok az országok, melyek nyomást gyakoroltak Iránra. – A genfi tárgyalások más államok, nem Irán érdekeit szolgálják – tette hozzá. Az iráni magabiztosságot támasztja alá az a vasárnapi bejelentés, mely szerint Irán első ízben állított elő olyan koncentrációjú nyersuránt (angol megfelelőjével élve: yellowcake-et, azaz sárga sütit), amely alapanyagul szolgálhat a dúsított urán gyártásához.

A hatok jó előre igyekeztek lehűteni a tárgyalásokhoz fűzött várakozásokat. Bennfenntesek szerint a legnagyobb eredmény az lehet, ha a felek megegyzenek a párbeszéd folytatásában. Irán több témát is az asztalon szeretne tartani: ilyenek Afganisztán, a terrorizmus, és a kábítószer-kereskedelem kérdései.