Sapientia: hiánypótlás magyar pénzen
Az akkreditált Sapientia diákjai a saját egyetemükön államvizsgázhatnak, és ugyanott tanulhatnak tovább mesterképzőben vagy doktori iskolákban.
Dávid László rektor a Népszabadságnak nyilatkozva felidézte, hogy a kilencvenes évek végén több egyetemi tanár megpróbálta beindítani a magyar nyelvű műszaki képzést a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. A próbálkozás annak ellenére kudarcot vallott, hogy az akkori oktatási miniszter, Andrei Marga – Dávid szavai szerint - „nagy fantáziát látott a dologban”, és megígérte évente kétszáz hallgató támogatását. Egyetlen feltételt szabott: az egyetem kérje a magyar szakok támogatását. Erre az intézmény szenátusa nem volt hajlandó, így a terv kútba esett. - Az akkori négy szakkal indult be 2001-ben a marosvásárhelyi Sapientia. Egyszóval hiánypótló szakokat működtetünk – mutatott rá a rektor. Dávid László szerint az egyetem olyan képzést nyújt, amit az állami intézmények nem vállalnak, és ezt szakmailag jó szinten teszi.
– A román államnak erkölcsi kötelessége lenne támogatni a Sapientiát, hiszen a diákjaink a romániai munkapiacot gyarapítják. A várakozásokkal és a szóbeszéddel ellentétben nagyon kismértékű az elvándorlás, a végzőseink 80 százaléka Erdélyben helyezkedik el – mondta. Úgy véli, a hiánypótló szakok finanszírozását a román államnak kell átvennie, ahol pedig ez az indok nem áll fenn, azokat a szakokat magyar állami finanszírozásból vagy tandíjasként működtetnék tovább. - Ezzel az érveléssel elejét lehetne venni, hogy a román magánegyetemek hivatkozási alapként használják a Sapientiát, ők ugyanis közvetlenül konkurálnak az állami egyetemekkel. Úgy képzeljük el, hogy születik egy egyezség a két kormány között. De hadd beszéljünk itt két egyetemről, mert a Partiumi Keresztény Egyetem is a Sapientia-rendszerhez tartozik – tette hozzá. A rektor elismerte, hogy a hiánypótló jelző csak egyes, műszaki szakokra alkalmazható (magyar nyelven zajló művészeti vagy bölcsészképzés az állami egyetemeken is van, magas színvonalon), hangsúlyozta viszont, hogy a kettős finanszírozás biztosítaná a hosszú távú működést.
A románok magánegyetemre még nem adtak állami pénzt
Dávid László szerint infrastruktúra- és eszközfejlesztésre eddig is pályázott az egyetem, és arra számítanak, hogy az akkreditálás birtokában jelentősebb kutatási-fejlesztési támogatást sikerül lehívni. Jelenleg a kiadások valamivel több mint tíz százalékát fedezik külső forrásokból, a többit a magyar költségvetésből kapják. Tizenkét év alatt összesen csaknem húszmilliárd forint támogatást utaltak ki a magyar kormányok a két egyetem működésére. Megalakulása óta ugyanis a Sapientia Alapítvány fedezi a Tőkés László által elnökölt Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) költségeit is. A Sapientián 1959, a PKE-n pedig 1485 hallgató tanul.
A Sapientia volna az első magánegyetem, amely román állami támogatásban részesülne. A négy éve akkreditált PKE közvetve, pályázatok útján próbált eddig román állami pénzhez jutni, normatív támogatást nem igényelt. - Ha mi kapnánk, akkor más magánegyetemek is jogot formálhatnak állami finanszírozásra, miközben az új oktatási törvény, ahol csak lehet, szorosabbra húzza a létező kereteket – mondta János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora. János-Szatmári szerint a két egyetem csak úgy juthat román állami finanszírozáshoz, „ha Bukarest elismeri, hogy ezek a felsőoktatási intézmények nem magán-, hanem közösségi egyetemek”. – Időtávlatról nem szívesen beszélnék, de a feltételt megmondom: a kérdést a két államnak kell rendeznie egy közös kormányülésen – fűzte hozzá. Egyelőre nem sok esély van a kérdés napirendre tűzésére. A korábbi években rendszeresen tartott együttes üléseket a két ország kormánya, azonban a Fidesz hatalomra kerülése után véget vetett a gyakorlatnak. Legutóbb múlt hónapban vetette fel a kérdést a román fél, de az Orbán-kormány ismételten elzárkózott a közös kormányüléstől.
