Salitnak három év után is csak álom a szabadság
A fogolycsere elvben mindkét fél számára elfogadhatónak tűnik, de Izrael egyelőre nem hajlandó beleegyezni néhány palesztin militáns szabadon bocsátásába. A Hamász listáján kiemelt helyén szerepel Marvan Barguti neve is. A Fatah ikonjának számító palesztin vezetőt az izraeli bíróság 2004-ben ítélt életfogytig tartó börtönbüntetésre öt rendbeli emberölésért: az ítélet szerint Barguti felelős az al-Aksza Mártírjai által izraeli katonák ellen elkövetett merényletek kiterveléséért és megszervezéséért.
A palesztinok közül sokan az ellenállás szimbólumának, „palesztin Mandelának" tartják a szekuláris Bargutit. Közvéleménykutatások szerint ő az egyik legnépszerűbb palesztin politikus, aki akár arra is képes lehet, hogy megteremtse a Fatah és a Hamász által megosztott palesztin nép egységét – írja a The Wall Street Journal. A New York-i napilap emlékeztet rá, hogy a kilencvenes években, a békefolyamat megfeneklése és a második intifáda kitörése előtt Barguti hajlandó volt az együttműködésre Izraellel. Az ivritül kiválóan beszélő Barguti könnyedén legyőzné a Fatah régi garnitúráját képviselő Mahmúd Abbászt egy elnökválasztáson, és népszerűbb mindenki másnál is, akit a Hamász ki tudna álltani ellene. Izraeli szakértők is úgy vélik, hogy a 46 éves ciszjordániai férfi az egyedüli, aki működőképes békét tudna kötni Izraellel úgy, hogy ezt a békét a palesztinokkal is széles körben elfogadtatja. 2003-ban például a börtöncellájából vezényelt le egy tűzszüneti megállapodást, három évvel később pedig az egymással harcoló Fatah- és Hamász-frakciókat békítette ki.
Barguti az 1970-es és az 1980-as évek Fatahjában tűnt fel először, ivritül akkor tanult meg, amikor első négyéves börtönbüntetését töltötte. 1987-ben száműzték az első palesztin intifáda kitörésében játszott szerepéért, ám 1994-ben visszatérhetett, parlamenti képviselővé választották. Neve sok izraeli szemében így is csalódást és az árulást testesíti meg a 2000-ben a második palesztin intifádába torkolló béketárgyalások kudarca miatt. Barguti nyíltan elutasítja az államuk területén élő izraeliek elleni támadásokat, ami a közkeletű izraeli értelmezés szerint azt jelenti, hogy támogatja az izraeli telepesek és katonák elleni akciókat Ciszjordániában.
Izraeli szakértők szerint Netanjahu az egyre nagyobb belpolitikai nyomás miatt mindenképpen szeretné nyélbe ütni a fogolycserét, ám Barguti szabadon bocsátásába nem egyezhet bele, hiszen ezzel elismerné a terroristák győzelmét. Ha ez igaz is, az államnak kötelessége kiállni katonáiért – fűzte hozzá Daniel Herschkowitz fejlesztési miniszter, akinek a kabinet tagjaként minden egyes bebörtönzött szabadon engedéséhez hozzá kell járulnia.