A Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérét azzal gyanúsítják, hogy erőszakoskodott egy szállodai szobalánnyal, s bár ügye nem zárult le, pénteken szabadlábra helyezték, mert kételyek merültek fel a panaszos szavahihetőségét illetően.

A lengyel Rzeczpospolita szerint a gyors médiavilágban a bűnösséget rögtön világgá kürtölik. Gyorsabbnak kell lenni a konkurenciánál. Nem várják meg a vizsgálatok lefolytatását, az ítéletről már nem is szólva. Függetlenül attól, hogy ez az ügy miként végződik, az egykori IMF-főnök elleni hajtóvadászatba túlságosan gyorsan belementek. Ezt azonban Strauss-Kahnnak a szex és a hatalom határterületeiről származó problémáival is lehet magyarázni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szobalány hazudott, Dominique Strauss-Kahnnak esélye van a villámgyors rehabilitációra. Még Franciaország elnöke is lehet. Ez aztán igazán a politikából, erkölcsből, médiából és technológiából álló világ sajátságos szimbóluma lenne.

A londoni The Times úgy véli, hogy a 62 éves politikus minden jel szerint visszatérhet Franciaországba, s akár Nicolas Sarkozy elnök kihívója is lehet a szocialisták oldalán. Tíz évvel ezelőtt még diadalmenetben tért volna haza, franciák milliói álltak volna az oldalára, olyan milliók, akik abban a légkörben nőttek fel, hogy minden rossz, ami amerikai. Változtak azonban az idők. Manapság a franciák azt kérdezik, hogy politikusaik magánéletét nem kellene-e mégis a politikai megbecsültség szemszögéből vizsgálni. A Strauss-Kahn-ügy tragédiája, hogy sem az IMF, sem a francia szocialista párt nem tud profitálni nagy pénzügyi szakértelméből és a politikával szembeni pragmatikus beállítottságából.

A római La Repubblica azt állapítja meg, hogy szörnyű jogtalanság történt Manhattan ege alatt, de kérdés, kinek a részéről, és ki ellen. Függetlenül attól, hogy bűn lesz-e bűnhődés nélkül, vagy bűnhődés bűn nélkül a dologból, "Ofélia megerőszakolása" tragédia marad, amely először egy nagy embert tört össze, most pedig egy egyszerű asszonyt fog romba dönteni.