Donald Rumsfeld volt védelmi minisztert és más kormánytagokat is felelősség terhel azért, hogy az Egyesült Államok által fenntartott börtönökben visszaélések áldozatai lettek a foglyok – állapította meg egy szenátusi bizottság jelentése.

A Pentagon egykori vezetője 2002. december 2-án felhatalmazást adott arra, hogy a guantánamói börtönben agresszív kihallgatási módszereket alkalmazzanak a foglyokkal szemben. Ezzel – bár hat héttel később visszavonta az engedélyt – közvetlenül hozzájárult a Guantánamóban elkövetett visszaélésekhez – áll a szövegben, amelynek összefoglalóját helyi idő szerint csütörtökön nyilvánosságra hozta a szenátus fegyveres erők bizottsága. A felhatalmazás közrejátszott abban, hogy az iraki Abu Graibban és afganisztáni börtönökben is elkövessenek ilyen visszaéléseket.

Akadályozták a belső vizsgálatokat

„A 2003 végén az Abu Graib börtönben elkövetett visszaélések nem egyszerűen néhány, saját szakállára cselekvő katonának tulajdoníthatók” – áll az összegzésben, amelyet szenátus fegyveres erők bizottságának demokrata elnöke, Carl Levin és rangidős republikánus tagja, John McCain arizonai szenátor, volt elnökjelölt hozott nyilvánosságra. Az olyan kihallgatási módszerek, mint a foglyok meztelenre vetkőztetése, kényelmetlen testtartásba kényszerítése vagy kutyákkal való megfélemlítése csak azután jelentek meg Irakban, hogy engedélyezték azokat Afganisztánban és Guantánamóban - folytatódik a szöveg.

Richard Myerst, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnökét is hibáztatja a jelentés, mint olyasvalakit, aki megakadályozta a kihallgatási módszerek felülvizsgálatát. A szóban forgó kihallgatási módszereket egy olyan kiképzési programból vette a hadsereg, amellyel az amerikai katonákat készítik fel arra az esetre, ha fogságba esnek, és az ellenség a genfi egyezményeket vagy a nemzetközi jog más szabályait sértő kihallgatásnak veti alá őket.

Először az iraki Abu Graib börtönből szivárogtak ki hírek foglyok bántalmazásáról, később más amerikai börtönökből is. George Bush távozó elnök kormánya kongresszusi nyomásra módosított irányvonalán, az azóta elnökké választott, beiktatás előtt álló Barack Obama pedig ígéretet tett a guantánamói börtöntábor bezárására.

McCain úgy fogalmazott az összefoglalóhoz fűzött állásfoglalásában, hogy „ez a gyakorlat rossz, soha nem ismétlődhet meg”. A jelentés „megbocsáthatatlan kapcsolatra derített fényt a genfi egyezményeket semmibe vevő ellenségeink megalázó kihallgatási módszerei és az amerikai fogságban lévőkkel szemben alkalmazott kihallgatási módszerek között” – írta.

„Egyértelmű volt a vezetők üzenete: elfogadható dolog megalázó és durva módszerekkel kihallgatni a fogvatartottakat” - állapította meg Levin. A témáról készült legátfogóbb kongresszusi jelentésként jellemzett beszámoló teljes szövegét bizalmasnak minősítették.

Háborús bűnökkel vádolhatják a kínzások szülőatyját

Ezzel párhuzamosan Berkeley város önkormányzata Kaliforniában a minap kezdeményezte, hogy háborús bűnök miatt szövetségi szinten vádat emeljenek a tekintélyes városi egyetem, a University of California Berkeley egyik professzora ellen, akinek egyik 2003-as feljegyzése nyomán az akkori adminisztráció rábólintott a kínzásokra. John Yoo még az igazságügyi minisztérium tisztviselőjeként készített egy jelentést a kényszervallatás – mint például a hírhedt vízbefojtást imitáló technika – jogi megalapozottságáról.

Az elnöki tekintélyre hivatkozó indok szerint nincs olyan törvény, amely George Busht szükséghelyzetben megakadályozhatta volna, hogy gyermekkínzást rendeljen el. A képviselőház igazságügyi bizottsága előtti egyik meghallgatásán Yoo többször is elkerülte a választ, amikor arról kérdezték, hogy az elnök utasíthat-e arra, hogy valakit élve eltemessenek.

A berkeley-i önkormányzat határozata inkább szimbolikus, már csak azért is, mert az egyetem a bírálati össztűz ellenére még kirúgni sem volt hajlandó túlbuzgó jogászprofesszorát.