A cseh és a szlovák újságok, valamint az internetes hírportálok elemzései kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy nem történt áttörés a múlt pénteki pozsonyi informális csúcson. Mégis valamiféle eredménynek azt tarthatjuk, hogy egyetlen uniós ország sem kívánja követni a britek példáját – írta a Mladá fronta Dnes, a legnagyobb példányszámú prágai napilap.

A két ország médiumaiban más-más szempontból leginkább Orbán Viktor magatartása került reflektorfénybe. Jirí Pehe a Právo baloldali napilapban élesen bírálta Bohuslav Sobotka cseh kormányfőt, aki egyre inkább „mellékes díszként“ téblábol Orbán Viktor és Lech ­Kaczynski társaságában, akik újabban kulturális ellenforradalmat akarnak véghezvinni, vagyis saját konzervatív és nacionalista elmeszüleményeik alapján reformálnák meg az uniót. „Bohuslav Sobotka leginkább Csehországot húzza a mélybe, pedig Nyugaton a négy visegrádi ország közül egyelőre hazánknak a legjobb a hírneve“ – mutat rá a neves politológus és publicista.

A cseh köztévé (CT) riportere egy politikai vitaműsorban a szlovák kormányfőből többször is megpróbálta kiszedni, hogy mit szól a magyar miniszterelnök kijelentéséhez, miszerint Pozsonyban sem sikerült megváltoztatni az unió „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitikáját. Robert Fico többször is kitérő választ adott, majd a jelenlévő cseh kollégája húzta ki a kínos helyzetből, mert azzal hozakodott elő, hogy a kötelező menekültkvóták ügye halott, politikai értelemben már nem téma, legfeljebb adminisztratív gondot jelent az Euró­pai Bizottság döntése, amelyet különben is az Európai Tanács sosem hagyott jóvá.

Andej Kiska viszont Pozsonyban sokkal szókimondóbb volt. A TASR hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette: a magyar kormányfő kétségbe vonta a találkozó értelmét és jelentőségét, ami legalábbis méltánytalan a többi résztvevővel, de a szervezőkkel szemben is.

Több prágai és pozsonyi újság főleg azt igyekezett megfejteni, vajon mit is jelenthet a visegrádiak „rugalmas szolidaritása“. A lehetséges magyarázatot hétfőn a cseh Respekt hetilap rendszerint jól értesült főszerkesztője adta meg, aki egy ideig nem értette, hogy a vezető nyugati politikusok egyszeriben miért fogadták olyan megértően ezt a zavaros fogalmat és kezdeményezést. Martin M. Simecka szerint a lehetséges választ az Európai Tanács múlt heti döntése adja meg, amely szerint 24 százalékkal csökkentik a kohéziós alapban jövő évre jóváhagyott összeget, amelyet a migránsválsággal kapcsolatos kiadásokra fordítanak. A Reuters szerint 2020-ig évente alighanem más uniós alapokat is hasonló céllal kurtítanak meg. „A visegrádiak idáig felháborodva  utasították el a svéd és más nyugati politikusok követeléseit, akik migránsokként 250 ezer euro befizetésére köteleznék a menekültek befogadását  ellenző országokat. Most viszont úgy tűnik, mégis beadták a derekukat.