A döntés előzménye, hogy a novemberi elnökválasztás második fordulójában a magyarok elsöprő többsége Victor Ponta miniszterelnök ellenjelöltjére, Klaus Johannisra voksolt. Az RMDSZ vezetése szerint a választók ezzel azt is üzenték, hogy nem szeretnék, ha a szövetség folytatná a kormányzást Pontával, de a döntésben szerepet játszott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását érvénytelenítő bírósági határozat is.

Sepsiszentgyörgyi tüntetők Baranyi Ildikó / MTI

Most az RMDSZ egyes politikusai és erdélyi véleményformálók „valódi ellenzékiséget” szorgalmaznak, sőt elhangzott az is, hogy a magyar közösségnek „újra kell értékelnie a viszonyát a román államhoz”. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ egyik legdinamikusabb fiatal politikusa úgy vélte, Magyarországnak újra meg kell nyitnia a kétoldalú alapszerződés kérdését. – Egyértelművé kellene tenni, hogy rendezni kell az egyházi restitúciótól az autonómiáig mindent, ami nekünk fontos, ahhoz, hogy a két ország között békés legyen a viszony – fogalmazott.

A politikai alelnök Borbély László szerint a koalícióból való kilépés nem jelentheti azt, hogy az RMDSZ „karanténba vonul”. Valószínűnek tartja, hogy az SZKT megerősíti a szövetségi állandó tanács döntését. Bár formális határozat nem várható erről, a képviselők azt is megvitatják majd, miként politizáljon az RMDSZ a kormányból való kilépés után. – Az RMDSZ nem párt, hanem érdekvédelmi szövetség. Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy elzárkózzunk az együttműködéstől, akár az ellenzékkel, akár az eddig partnereinkkel. Tárgyalni fogunk az ellenzékkel is, annál is inkább, mert az idei pár hónapot leszámítva a jobboldali kormányzásban van nagyobb tapasztalatunk –magyarázta.

A szociáldemokrata miniszterelnök, Victor Ponta amúgy jelezte: megérti a koalíciós megállapodás felbontása mögött álló indokokat, és továbbra is számít az RMDSZ támogatására, legközelebb a költségvetés parlamenti szavazásán. – A költségvetésben meg kell jeleníteni a romániai magyar közösség igényeit is – magyarázza Borbély, miért fontos az RMDSZ-nek az együttműködés a kormánypártokkal az ellenzékbe vonulás után is. Megemlítette, hogy az észak-erdélyi autópálya folytatásának finanszírozása csupán az egyik kérdés, amely magyar szempontból fontos.

A politikai alelnök szerint a szövetség ellenzékbe vonulása után a szociáldemokrata vezetésű koalíció még mindig 56–57 százalékos többséggel rendelkezik majd a két házban, de a román törvényhozók fegyelmezetlenek, kulcsfontosságú pillanatokban is hiányozhatnak a szavazásról. Borbély példaként említette a politikai migrációt engedélyezni hivatott jogszabályt: a tervezetet az RMDSZ koalíciós megállapodás híján nem támogatta, és az simán elbukott a parlamentben, pedig akkor a kormánypártok képviselőinek aránya a hatvan százalékot is meghaladta.

Borbély László, aki a képviselőház külügyi bizottság elnöke is, úgy vélte, nem időszerű, és főleg nem lenne célravezető a kétoldalú alapszerződés újratárgyalása. – Ehelyett a párbeszéd erősítésére lenne szükség. A román–magyar viszonyt kellene jobbá tenni. Hamarosan találkozom Bogdan Aurescu külügyminiszterrel, és erről is tárgyalni fogunk – mondta az RMDSZ-alelnök.