Rózsa Flores bolíviai ingázása - Kepes interjúja előtt
A bolíviai képviselőház többpárti vizsgáló bizottságának elnöke, César Navarro elmondta a La Prensa napilapnak, hogy a légitársaságoktól bekért adatok alapján a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores 2006. februárjától legalább hetven alkalommal utazott repülőgéppel Bolívián belül, illetve a dél-amerikai országból külföldre.
Mintegy tíz alkalommal a Rózsa Flores névre kiállított útlevelével, ám ennél jóval többször a Jorge Hurtado Flores álnévre szóló bolíviai személyi igazolvánnyal. A 2007. április 17-i dátumú fényképes igazolvány szerint az 1963.március 31-én, Santa Cruzban született Hurtado Flores házas és kereskedő. (Az ártatlanság vélelme kapcsán persze említendő, hogy rokonsága, így leánytestvére Santa Cruzban él, más kérdés, hogy a hölgy nyilatkozatai szerint inkább csak telefonon beszélgettek, s úgy tudta, hogy Eduardo filmet kívánt forgatni.)
Számos alkalommal utazott Bolívián belül a “műveleti központjának” tekintett Santa Cruzból La Pazba, illetve Cochabambába. Külföldi utazási célpontjai között volt az argentin főváros, Buenos Aires, s egy ízben Salta is, amiből a nyomozás arra következet, hogy ekkor léphetett kapcsolatba az argentin ex-katonákkal, akiknek a feltételezések szerint ugyancsak volt (és van?) kapcsolata a bolíviai szeparatista erőkkel.
A koronatanúként emlegetett “Viejo” (Öreg), Ignacio Villa Vargas, aki Rózsa Flores csoportjánál a gépkocsi vezető szerepét töltötte be, legalábbis ezt vallotta mind a nyomozást vezető ügyész, mint pedig a parlamenti vizsgáló bizottság előtt. A brazíliai Sao Paulo, miként Madrid esetleg tranzitállomás volt a magyarországi hazatérésekhez.
A parlamenti vizsgálóbizottságtól származó értesülések szerint a csoport többi tagja csak 2008 végén érkezett Bolíviába: a jelenleg terrorizmus vádjával előzetes letartóztatásban lévő Tóásó Előd november 8-án, a rendőrségi akcióban lelőtt ír Micheal Dwyer november 17-én, a Székely légiós Révész Tibor és a szlovák Ivan Pistovcak ugyancsak november 17-én érkezett, ám e két utóbbi december 22-én távozott.
Velük együtt érkezett Madridot érintve Santa Cruzba – a légitársasági regisztráció szerint – Dudog Gábor is, ám egyelőre nem találták nevét a kiutazók listáján. Gáspár Dánielről eddig csak szállodai regisztrációt találtak márciusi dátummal. A Tóásóval együtt börtönben tartott bolíviai-horvát Mario Astorga Tadic február 11-én, a las Americas szállodában pedig ugyancsak lelőtt Magyarosi Árpád február 10-én érkezett Santa Cruzba - írta a La Prensa.
A nyomozókat immár az foglalkoztatja, hogy kik finanszírozták “a külföldi terrorista” csoportot. A la Prensa napilap értesülése szerint így már vannak információk arról, hogy kik rendelték meg utazási ügynökségeknél vagy közvetlenül a légitársaságoknál a repülőjegyeket. Marcelo Sosa, a nyomozást vezető ügyész egyebek között a Cotas (Távközlési Sövetkezet) és a Fegasacruz (Santa Cruz-i állattenyésztők Szövetsége) 24 vezetőjét és alkalmazottját idézte be vallomástételre.
A “külföldi terroristák” és a Santa Cruz-i politikai és vállalkozói körök kapcsolata érthetően Evo Morales elnök kormányának fontos kampánytémája a decemberi elnökválasztásokhoz. A januárban népszavazáson elfogadott módosított alkotmány értelmében Evo Morales újra indulhat az elnöki posztért. Ugyanakkor még nem világos, hogy az autonómiáról tavaly referendumon döntő – s ezért a kormány propaganda gépezete által szeparatizmussal vádolt – négy tartomány (Santa Cruz, Pando, Beni és Tarija) indít-e közös ellenzéki jelöltet.
Négy tartomány prefektusa kedden tanácskozott, de június elejére halasztották a döntést. Közben Juan Ramón Quintana, elnökségi miniszter (amolyan kormányfő) az Erbol rádiónak nyilatkozva konkrétumok, bizonyítékok nélkül azzal vádolta meg a külföldet, így az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és néhány latin-amerikai országot, hogy a bolíviai ellenzék vezetők politikai kampányát finanszírozzák. “Vannak politikai vezetők, akik már egy ideje pénzt kapnak, de most még nem nevezem meg őket, sem pénzforrásaikat” – mondta.
