A Háromszék című napilap szerint keddről szerdára virradó éjszaka Csíkszereda hat ki- és bejáratának névtábláin csak a magyar név és a rovásírással kiírt elnevezés maradt látható. Ez a lap is, akárcsak az erdélyi Krónika beszámol arról, hogy Olguta Vasilescu szociáldemokrata szenátor felszólította Tra­ian Igas belügyminisztert: tegye meg a szükséges intézkedéseket "e soviniszta pro­vokációval" szemben. Szerinte e cselekmény hátterében Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert áll. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője is jelezte, hogy az ilyen cselekedet sérti az érvényes törvényeket, ezért a polgármesteri hivatalt készülnek megbírságolni, emellett elindítják a nyomozást a tettesek azonosítása érdekében.

A csíkszeredai polgármesteri hivatal képviselői azonban leszögezték: nem engedélyezték a rovásírásos feliratot, és az újságíróktól értesültek ezekről. "Nem engedélyeztük ezt, egy fél évvel ezelőtt éppen mi kezdeményeztük az eljárást, hogy mi, a városháza helyezzük el a rovásírásos feliratokat, de a törvényszék elutasította kérésünket".

A csíkszeredai Hargita Népe emlékeztet, hogy ez a mostani eset tulajdonképpen a korábban elkezdődött "táblaügy" újabb felvonása. Azelőtt ugyanis a rendőrség megbüntette a polgármestert, amiért néhány irányjelző táblán előbb magyarul szerepelnek a helységnevek és csak azután a román megfelelők. Szőke Do­mokos  csíkszeredai alpolgármester úgy véli: az ismeretlen tettesek éppen arra akartak most választ adni, hogy a rendőrség belekötött a magyar feliratokba, és megbüntette a városházát. A hivatal munkatársai mindesetre szerdán délután már eltávolították a tapadó feliratokat, hogy - mint az alpolgármester fogalmazott - "orvosolják a helyzetet újabb diverzió nélkül".

A Wikipedia szerint a rovásírás "az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a székelyek, esetleg a magyarok többi csoportja is használt a latin írás előtt vagy mellett". A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni. Eredete tisztázatlan, a korábban általánosan elfogadott álláspont szerint a türk rovásírásból fejlődött ki, a legkorábbi és leggyakoribb rovásírásos leletek Székelyföldön maradtak fenn - olvasható az internetes enciklopédiában.