Nagyszabású tervet fogadtak el a G20-csúcstalálkozó résztvevői a világgazdaság felpörgetésére. A cannes-i csomag ugyan nem tartalmaz sem konkrét számokat, sem pedig részleteket, de a hírügynökségek kiemelik: a húsz vezető gazdasági hatalom vezetői úgy döntöttek, hogy szükség esetén készek jelentős összegekkel megtámogatni az egyes bajba jutott államok válságkezelésében egyre nagyobb szerepet kapó Nemzetközi Valutaalapot (IMF). A Silvio Berlusconi vezette jobboldali római kormány is elfogadta, hogy az IMF „monitorozza”, az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát.
– Harcolni fogunk, hogy megvédjük Európát és az eurót – idézte a BBC a G20-at vendégül látó Sarkozyt, aki jövő tavasszal ringbe száll egy újabb ötéves államfői mandátumért. A francia elnök szerint fontos az EU-ban a pénzügyi tranzakciós adó életbeléptetése és az, hogy a nemzetközi közösség kiközösítse G20 listáján szereplő 11 „adóparadicsom” államot.
­Cannes mellett közben a világ Athénra figyelt, ahol péntek éjjel – lapzártánk után – sorsdöntő bizalmi szavazásra gyűltek össze a görög parlamentben. Mindenki azt találgatta, hogy a mindössze kétfős törvényhozási többséggel rendelkező Jeór­jiosz Papandreu szocialista kormányfő túléli-e a bizalmi szavazást. Papandreu pártja, a PASZOK több képviselője csatlakozott az ellenzékhez abban, hogy sürgették a kormányfőt: a bizalmi szavazás előtt mondjon le a kabinet vezetéséről, utat nyitva egy nemzeti egységkormány előtt.
Antonisz Szamarasz, a legnagyobb ellenzéki párt vezére közölte, hogy egy átmeneti kormány megalakulásának előfeltétele Papandreu távozása a hatalomból. A Reuters forrásai szerint Papandreu helyét pénzügyminisztere, Evangelosz Venizelosz venné át és valószínűleg koalíciós kormányt alakítana. Kihagyná azonban az Új Demokráciát vezető Szamaraszt, aki politikusok helyett szakértőkből álló átmeneti kormányt szorgalmaz, amelynek alapvetően két feladata lenne: az EU-s mentőcsomag megvalósításához szükséges feltételek megteremtése és előre hozott választások kiírása a lehető leghamarabbi időpontra. Szamarasz nem véletlenül ragaszkodik a szakértői kormányhoz: semmiképpen sem akarja, hogy a választók pártját is összekapcsolják a súlyos megszorításokkal. Közben Venizelosz pénzügyminiszter megerősítette: az európai uniós mentőcsomagról és az azzal járó megszorításokról Papandreu által a hét elején „bedobott” görög népszavazás végleg lekerült a napirendről.
A hírügynökségek által idézett elemzők szerint a cannes-i G20-csúcs egyik legfontosabb eredménye, hogy Kína hajlandónak mutatkozik a mostaninál rugalmasabb árfolyamkurzusokat alkalmazni. A kínaiak ugyanakkor közölték, hogy addig nem járulnak hozzá az Európai Unió pénzügyi stabilitási alapjához, ameddig a görög válságot nem sikerül megoldani. A nemzetközi tőzsdék is 1,5–3 százalék körüli indexeséssel reagáltak a Görögország és az eurózóna körüli bizonytalanságokra.
A Spiegel Online egyébként akciófilmhez hasonlította a cannes-i filmfesztiválnak is otthont adó épületekben zajló csúcsot: a „rosszfiúkat” Görögország és Olaszország alakította, a „kemény zsarukat” Merkel és Sarkozy. Az utóbbiak ellopták a show-t Obamától, ugyanakkor alulmaradtak az amerikai–brit párossal szemben. A francia–német duó szerette volna elérni, hogy megállapodjanak a tőzsdei tranzakciókra kivetendő különadóról, ezt azonban Washington és London megfúrta.