Romániát hátrányosan érintené az európai pénzekhez való hozzájutás és a korrupció elleni harc szempontjából, de a szomszédos Magyarországhoz fűződő viszonyára is kedvezőtlenül hatna, ha egyoldalúan felmondaná az igazságügyi reform folyamatának megfigyelésére hozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmust - vélik romániai szakértők, politikusok és a civil társadalom képviselői.

Az Adevarul keddi számában több bírálat is olvasható Teodor Baconschi román külügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban, aki ugyanebben az újságban az előző napon figyelmeztette az Európai Uniót: országa kész akár egyoldalúan felrúgni ezt a mechanizmust, vagyis a jövőben nem engedi az igazságügy terén végrehajtott reformok uniós ellenőrzését, ha kettős mércét alkalmaznak vele szemben a schengeni csatlakozást illetően. Baconschi leszögezte: Bukarest nem hagyja szó nélkül, ha Brüsszel – a francia és német nyomásnak engedve – elhalasztja Románia márciusra tervezett schengeni csatlakozását. A román diplomácia vezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy két állam menet közben kíván változtatni a játékszabályokon. Románia  kész egyoldalúan felmondani az igazságügyi reform folyamatának megfigyelésére hozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, ha ezt a folyamatot nem rendeltetésszerűen, hanem nyomásgyakorlásként alkalmazzák vele szemben - szögezte le Baconschi.

Vasile Puscas, aki Románia főtárgyalója volt az ország EU-csatlakozása előtt, a lapnak kifejtette: a mechanizmus egyoldalú felrúgása alapvetően érintheti több olyan projekt sorsát, amelyet európai uniós pénzekből finanszíroznának. Egy ilyen lépés annak a beismerését jelentené - véli a szakértő -, hogy Románia fenn akarja tartani a korrupciót. Emlékeztetett arra, hogy az idén kezdődnek a tárgyalások az EU-ban a 2014-től 2020-ig tartó időszak költségvetéséről, Románia számára korántsem közömbös, hogy milyen pozícióból és milyen hitelességgel vesz részt e folyamatban.

Adrian Severin európai parlamenti képviselő, volt külügyminiszter - részben egyetértve Baconschival - a lapnak kifejtette: szerinte nem volt hatékony a román igazságszolgáltatás fejlődését ellenőrző mechanizmus. Emlékeztetett: annak megszüntetését ő maga is többször szorgalmazta, mert az nem vezetett a korrupció csökkentéséhez, ezzel szemben e mechanizmust bármire fel lehet használni ürügyként. 

Laura Stefan, a Román Akadémiai Társaság (SAR) elnevezésű civil szervezet szakértője ugyanakkor így reagált a miniszter előző napi interjújára: „Lemondunk az igazságszolgáltatás monitorizálásáról? Vagyis nem küldtünk többé jelentéseket az igazságszolgáltatás helyzetéről? De hiszen ilyen jelentéseket készít a civil társadalom is, ezen kívül a sajtó is nap mint nap korrupciós ügyekről ír!" A szekértő szerint Baconschi megnyilatkozása nem több erőfitogtatásnál. Románia nem tesz szívességet az Európai Unónak azzal, hogy hagyja magát monitorizálni” - szögezte le Laura Stefan.

Az Adevarul szerint a román diplomácia vezetőjének nyilatkozata érintheti a szomszédos Magyarországhoz fűződő viszonyt is, mivel Budapest most veszi át az EU elnöki posztját. A magyar elnökség ugyanis egyaránt fontosnak tartja Románia és Bulgária schengeni belépését és Horvátország EU-csatlakozását - állapítja meg a lap. Baconschi ugyanis kilátásba helyezte, hogy Románia feltételeket szabhat Horvátország EU-csatlakozása elé, ha Brüsszel az ellenőrzési mechanizmus mellőzésével bólintana rá a balkáni ország integrációjára.