A tisztelgő magyar delegációt Szekeres Imre honvédelmi miniszter vezette, tagja volt Tömböl László vezérkari főnök, Füzes Oszkár bukaresti nagykövetünk, Debreczenyi János, Veszprém polgármestere. Magyarországról katonai díszszakasz érkezett, amely részt vett a Kálvin-temetőbeli ünnepségen.

Történelmi sérelmeik ellenére Románia és Magyarország ma már szövetséges állam, a két nemzet, amelynek közös múltja van, minden területen az együttműködést keresi - mondta Szekeres az emlékmű felavatásán.

Hosszú, kitartó munka előzte meg a katonai emlékhely létesítését, mondta a honvédelmi miniszter, jelezve, hogy a XX. század magyar történelme tele volt konfliktusokkal, két világháborúval, a holokauszttal. Ezek a tragikus események, mint fókuszban jelentek meg a magyar honvédség sorsában, tehát a Kálvin-temetői emlékhely ünnepélyes felavatása egyben történelmi adósságot is törleszt, tovább visz egy folyamatot, amely az Oroszországgal, Ukrajnával (ez utóbbival készülő) katonasír-gondozási megállapodásokban is tükröződik. Egykori, egymásnak feszülő, parancsot teljesítő katonák, országaik megbékélését, a szembenállás együttműködéssé való felolvadását szimbolizálja a gesztus. Ma már nem a különbözőség, hanem az azonosság, az egység a magyar-román kapcsolatrendszer alapja, amelyet a közös szervezetekhez (NATO, Európai Unió) való tartozás is erősít, tette hozzá a miniszter.

Erre utalt a Kálvin-temetői emlékhelynél elmondott ünnepi beszédében Viorel Oancea, a román védelmi minisztérium államtitkára, aki egyben méltatta a 2007 októberében felavatott, a Magyarország felszabadításáért a második világháborúban elesett román katonáknak szentelt, két éve felavatott budapesti emlékművet. Ez a gesztus is közelebb hozta a két szomszédos országot, jelezte a román államtitkár.

Ennek a gondolatnak a jegyében leplezték le Marian Cozma, a Veszprémben gyilkosság áldozatául esett kiváló román sportoló emléktábláját is, amelyet a bukaresti Dinamo stadion főbejáratánál állítottak magyar szervezetek. Szégyen és megmagyarázhatatlanság, mondta a magyar honvédelmi miniszter a gyilkosságról, ami az ország hírnevének is ártott. Ahhoz, hogy a két államot ez a tragikus esemény inkább közelebb hozta egymáshoz, semmint távolította, nagy szerepet játszott az édesapa, Petre Cozma kivételes személyisége. Amilyen nagyra nőtt (kétméteres óriás), olyan nagy emberként is, mondotta róla a bukaresti nagykövet. Petre Cozma megköszönte a magyaroknak a mély együttérzést, az emberiességet, amellyel ezt a tragédiát, amelyhez foghatót elképzelni is nehéz, segítettek feldolgozni, a fájdalmat enyhíteni. Nem a magyaroké, csak a gyilkosoké a felelősség, mondotta.

Debreczenyi János halottaknapi, nemzeti színű emlékgyertyát gyújtott a koszorúk mellett a Kálvin-temetői katonai emlékhelynél és a Marian Cozma táblánál. A stadion bejárata fölé a kiváló sportembert ábrázoló, három emelet magas vászonképet függesztettek ki, a felirattal: nihil sine Deo - semmik vagyunk Isten nélkül.