Crisitian Celea, az országos egészségügyi biztosító vezérigazgatója elmondta: a hozzájárulás célja nem pusztán az, hogy a rendszerbe plusz jövedelmeket juttassanak, hanem általa jobban képesek majd ellenőrizni is a rendszer nyújtotta minőséget, de a paraszolvencia (csúszópénz) visszaszorítását is ettől remélik.

- Ha az embereknek fizetniük kell majd az orvosi vizsgálatért, kétszer is meggondolják, mielőtt az orvoshoz elmennek, például olyan esetekben, amikor ennek semmilyen égető oka nincs. Az embereknek tudniuk kell, hogy az orvosi ellátás nem ingyenes, pénzbe kerül, olykor nagyon sok pénzbe - magyarázta Celea.

Rámutatott: nem igaz az, amit a pénzügyi tárca állít, hogy az egészségügyi rendszerre Románia a GDP 4 százalékát költené, ennyivel a költségvetés sosem támogatta a rendszert. Sőt, a finanszírozás szempontjából Románia az utolsó helyen áll Európában. A magánbiztosítások megoldást jelenthetnek, ennek azonban egyelőre hiányzik a jogszabály-háttere.

A vezérigazgató szerint mentalitásbeli változást kívánnak előidézni, s ennek - a neveléssel, a pénzbeli hozzájárulással és a megelőzéssel együtt - a rendszer működését és az általa nyújtott minőséget kell látványosan javítania.

Celea úgy vélte, erre főképpen jelenleg van nagy szükség, amikor a román betegek külföldön is kezeltethetik magukat, s az ott kapott orvosi szolgáltatások meghatározott - a szaktárca által ingyenessé tett - részét a biztosítónak ki kell fizetnie. Ami pedig egyes esetekben a romániai költségek négy-ötszörösét is jelentheti - tette hozzá.

Romániában az állami egészségügyi rendszerrel párhuzamosan dinamikusan fejlődő magánklinikák egész sora áll a betegek rendelkezésére. Az ezek által nyújtott szolgáltatásokat kivételes esetekben a biztosító szintén kiegyenlíti.