Románia az új Magyarország
Üdvözölné az Európai Bizottság vizsgálatát Romániával kapcsolatban Victor Ponta – ezt maga a román kormányfő jelentette ki, miután Brüsszelben fogadta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. Ponta közölte: ha a bizottság bármi olyat talál, ami nem felel meg az európai elvárásoknak, azonnal hajlandó lépéseket tenni, hogy ezt kiigazítsák. Ugyanakkor Ponta elutasította, hogy a román belpolitikai harcot, mely szerinte a július 29-i népszavazással lezárul, az EU összekösse a schengeni csatlakozás kérdésével.
A román baloldali politikus arra is kitért: a romániai ügy nem hasonlítható össze a magyar helyzettel. – Romániában senki sem változtatta meg az alkotmányt, a médiatörvényt, a jegybank függetlenségéről szóló jogszabályt. Pusztán annyi a hasonlóság, hogy engem is Victornak hívnak – mondta a román kormányfő újságírói kérdésre válaszolva. Martin Schulz a közös sajtótájékoztatón elmondta: figyelmeztette a kormányfőt, hogy fontos törvényeket nem írunk felül rendkívüli intézkedésekkel. Mint mondta, az EP a bizottság értékelésére vár, de optimista abban a tekintetben, hogy a testület nem talál uniós jogba ütköző román lépést. A szintén baloldali EP-elnökkel folytatott találkozó volt Ponta brüsszeli látogatásán a könnyebbik akadály. Csütörtökön a néppárti Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével találkozik.
Románia lett az új Magyarország az EU-ban, amennyiben most, hála Victor Pontának, Magyarország lejjebb került a legveszélyeztetettebb európai demokráciák képzeletbeli ranglistáján. Az Orbán-kormánynak jól jön a romániai belpolitikai felfordulás: a figyelem tőlünk keletre tolódik. A román kormánynak azonban kellemetlen a magyar példa: Brüsszelben mindenki legalább olyan szigorú vizsgálatot követel Romániával szemben, mint amilyen Magyarországgal szemben zajlott.
Az uniós intézményeknek láthatóan jó edzés volt az Orbán-kormánnyal folytatott birkózás: gyorsabban reagáltak a romániai belpolitikai helyzet alakulására. Az Európai Parlamentben megfordultak a szerepek a Magyarországgal kapcsolatos felzúduláshoz képest. Most, némi hezitálás után, a szocialisták azok, akik a bizottságra bíznák annak vizsgálatát, történt-e uniós jogszegés, és a néppárti képviselők emlegetik a szavazati jog megvonásával járó hetes cikkelyt.
Barroso már pénteken, szentföldi útjáról hívta fel Pontát, és rendelte Brüsszelbe, hogy meghallgassa az ő verzióját a történtekről. Barroso ugyanazt várja Pontától, mint Orbántól: politikai garanciákat és elkötelezettséget az uniós értékek és jog mellett. Míg Magyarországgal szemben a hiteltárgyalások megkezdése volt a legélesebb „fegyver”, addig Romániával kapcsolatban is akad hasonló a bizottság eszköztárában.
A schengeni csatlakozást kockáztatja Románia – tette egyértelművé Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságüggyel foglalkozó alelnöke. Az ország 2007-es EU-csatlakozása óta ugyanis uniós monitoring eljárás alatt áll (Bulgáriával együtt), amelynek célja, hogy felügyeljék az igazságügyi reformot, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, amelynek eredménye összekapcsolódott a schengeni csatlakozással. A fejleményekről a hónap végén ad ki jelentést az Európai Bizottság. Bukarest abban reménykedett, ezen a nyáron kikerülhet az uniós megfigyelés alól. A luxemburgi biztos azonban szerdán jelezte: a fejlemények miatt akár több évig is folytatódhat a monitoring. Az Európai Bizottság jövő heti ülésén foglalkozik Romániával, és dönt a következő lépésekről.
