A parlament még ebben az ülésszakban elfogadja a kisebbségi törvényt. Ez áll többek között abban a megállapodásban, amelyet Victor Ponta megbízott kormányfő, a Szociálliberális Unió (USL) társelnöke írt alá reggel a bukaresti parlament kisebbségi frakciójával. Ponta egyúttal elmondta: a kulturális autonómiára vonatkozó előírásokat törlik a tervezetből.

A kisebbségi törvény tervezetét még 2005-ben nyújtotta be a parlamentbe a liberális Calin Popescu Tariceanu által vezetett kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett. A tervezet vitája a szintén koalíciós Demokrata Párt ellenkezése miatt elakadt a törvényhozásban. Amikor az RMDSZ 2010-ben ismét kormányra került, a koalíciós megállapodásba újfent bekerült a kisebbségi törvény, de hiába. A magyar szervezet vezetői az utóbbi időben a kérdésről úgy nyilatkoztak: jobb kivárni a megfelelő pillanatot, semmint elfogadni egy kiüresített kisebbségi törvényt. Most éppen ez történhet, ha az USL-s kormány betartja a kisebbségi frakciónak tett ígéretét. A kulturális autonómiára vonatkozó fejezet nélkül a kisebbségi törvény csupán összefoglalná a különböző jogszabályokban lefektetett nyelvi, kulturális és oktatási jogokat.

Victor Pontának nagy szüksége van kisebbségiek támogatására: a Szociálliberális Uniónak 232, vagyis a szükségesnél mindössze eggyel több szavazata van a törvényhozásban, így az új kormány számára ez a 17 fős frakció biztosítja majd a kényelmes többséget.

Varujan Pambuccian, a kisebbségi képviselőcsoport elnöke elmondta, hogy a megállapodás kiterjed a kisebbségi oktatás és kultúra fejlesztésére, valamint az egyházak támogatására. A megállapodásnak nem része, de a találkozón szó esett a választási törvény tervezett módosításáról is. Victor Ponta biztosította a kisebbségi frakciót, hogy pártja nem tervezi az etnikai közösségeknek alanyi jogon járó parlamenti képviselet megszüntetését. Változik ellenben a választási törvény, ami a nem magyar kisebbségek felértékelődéséhez vezethet, mégpedig az RMDSZ várható gyengülése révén. A Ponta által vázolt elképzelés szerint választókerületenként a legtöbb voksot elnyerő jelölt jut majd mandátumhoz, visszaosztás pedig nem lesz, ami egyet jelent az arányos képviselet megszűnésével. Ha ez bekövetkezik, magyar jelölt csak a Székelyföldről juthat be a parlamentbe, és  esetleg a Partiumból, ahol szintén nagy arányban élnek magyarok, de utóbbi térség esetében sok múlik majd a választókerületek határainak megrajzolásán.

A kisebbségi frakció hozzájárult egy hete az előző, PDL-RMDSZ kormány megbuktatásához is, annak ellenére, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványának középpontjában egy kisebbségi anyanyelvű jog érvényesítése, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozása állt. Az új kormány azt „ígéri”, hogy már holnap érvényteleníti a magyar kart létrehozó jogszabályt. Az RMDSZ vezetői a reggel arról próbálták meggyőzni a kijelölt kormányfőt, hogy nincs szükség a MOGYE-határozat visszavonására, miután egy bíróság felfüggesztette a jogszabály alkalmazását. Érdemben egyébként decemberben dönt a bíróság arról, hogy jogszerű volt-e a kar létrehozása.