Az erdélyi lap csütörtöki számában közölt interjúból kiderült: az SZNT elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az EB ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok - közöttük Románia - nyújtottak be, írja a hirado.hu.

Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal foglalkozik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeményezése, hanem azt taglalja: az SZNT érveinek elfogadása esetén az "enklávizálódás veszélye" fenyegetné a székelységet.

"Az enkláve az országon belüli területet jelent, amely nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával" - jelentette ki Izsák Balázs.

Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.

A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Magyarország, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be a perbe.

A Krónikában közölt interjúból kiderült: a héten a luxembourgi bíróság iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását.

Izsák Balázs szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye - köztük Kovászna is - tartozik.