A magyar tárcavezető úgy vélte: azon túl, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a csatlakozás technikai feltételeit, „politikai utalásnak” is kell lennie arra, hogy felveszik őket az övezetbe. A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáért – állította Martonyi, akinek elmondása szerint Baconschival a magyar-román viszony minden jelentős kérdése érintették, így a közös prioritásként jellemzett energiapolitikát, a Duna-stratégiát, a romák integrációját és a Horvátország EU-csatlakozását is. A magyar külügyminiszter külön kitért arra, hogy milyen nagy az egyensúlyhiány Magyarország javára a kétoldalú kereskedelemben; szerinte hazánkban mielőbb növelni kell a román befektetések volumenét.

Sikerként méltatva a magyar EU-elnökséget a maga részéről Baconschi a sajtótájékoztatón bejelentette, Románia és Magyarország ősszel közös kormányülésen vitatja meg a két ország kapcsolatának minden jelentős kérdését. Látogatása kapcsán a politikus a magyar-román viszony „új dimenziójáról” beszélt, hangsúlyozva azonban, hogy országában mind a 18 hivatalosan elismert kisebbség parlamenti képviselete biztosítva van, és az új alkotmány nyomán Magyarországtól is hasonló lépést vár el. Baconschi emellett köszönetet mondott azokért az erőfeszítésekért, amelyek a román ortodox egyház elismerését tűzték ki célul Magyarországon.

A román külügyminiszter látogatására egyébként meglehetősen feszült pillanatban került sor. A Fidesz és a Romániában kormányon lévő RMDSZ között ugyanis mostanában süllyedt mélypontra a viszony, és Baconschi alighanem azért tett eleget az udvariassági meghívásnak, hogy megpróbálja elsimítani a két magyar párt közötti évtizedes ellentéteket. Ennek legutóbbi epizódja – az, hogy az Orbán-kormány elvette a jogot az RMDSZ-közeli Iskola Alapítványtól a határon túli magyarok oktatására szánt pénz elosztására – ugyanis sérti a két ország közötti szerződést a magyar státusztörvény romániai alkalmazásáról. Bár román diplomáciai források szerint a téma hangsúlyosan szerepelt Baconschi budapesti látogatásán, Martonyi ennek kapcsán a sajtótájékoztatón csak annyit mondott, örül, hogy nem fenyegeti veszély a román oktatási törvény rendelkezéseit s történelem és a földrajz anyanyelvi oktatásáról, de más konkrétumokról nem nyilatkozik. A vezető román kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PDL) az ügyben kényes egyensúlyozásra kényszerül: egyfelől ápolnia kell a szívélyes viszonyt az Orbán-kabinettel, másfelől tekintettel kell lennie az RMDSZ-szel alakított koalícióra is. A sajtótájékoztatón lapunk nem kapott lehetősége kérdésre a két külügyminiszterhez.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ a kormányból való kilépéssel fenyegetett, ha nyárig nincs meg az új kisebbségi törvény, Baconschi azt válaszolta, a jogszabály nem politikai nyomásra fog megszületni. – Az RMDSZ jó koalíciót alkot velünk; a kisebbségi törvényre az átfogó államreformmal párhuzamosan kerítünk sort – fogalmazott Baconschi, a PDL alelnöke, aki Budapesten találkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Schmitt Pál államfővel is.