Román-magyar: továbbra is az ellenszenv lesz a meghatározó
– Érzékeny szakaszba kerültek a magyar–román kapcsolatok az elmúlt hónapokban, és többen érezték úgy, hogy veszélybe kerültek az eredmények, amelyeket az utóbbi években elértünk – jelentette ki Martonyi az újságírói kérdésekre módot végül nem adó sajtótájékoztatón. Ezután a felek Orbán Viktor kormányfőhöz siettek. A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: Corlatean vizitje jelzi, hogy mindkét fél számára meghatározó cél a partnerségi együttműködés és a regionális szolidaritás fenntartása, további erősítése. A vitás kérdések döntően a kisebbségekhez kötődnek, ezeket párbeszéddel kell rendezni.
– Románia fenntartja álláspontját: a kisebbségek fontos hidat képeznek a két ország között, helyzetük kezelésének kiegyensúlyozottnak kell lennie, hogy megőrizhessék identitásukat – mondta válaszában a külügyi tárca élére a nyáron került Corlatean. Még egy augusztusi interjúban kijelentette: Magyarországon rosszabbul bánnak a román kisebbséggel, mint Romániában a magyar közösséggel. – Igyekszünk megérteni a kérdéskörhöz tartozó szimbólumokat és tartalmakat, de arra kérjük a magyar felet, hogy legyen tekintettel a román fél érzékenységére is – hangsúlyozta Budapesten.
– Az érzékenység kölcsönös – jelentette ki Martonyi. Hozzátette, hogy az aggodalmakat és igényeket a romániai magyar közösség fogalmazza meg, Budapest csupán azt kéri a mindenkori román kormánytól, hogy ezeket vegyék figyelembe, általánosságban és konkrét ügyekben is. (Utóbbira nem tért ki a magyar külügyminiszter, de vélhetően a Székely Mikó kollégium körüli perre utalt, amely nyomán az állam visszavette a sepsiszentgyörgyi ingatlant az erdélyi református egyháztól, a restitúciós bizottság két magyar tagja pedig első fokon három év börtönt kapott.)
Corlatean ugyanakkor megerősítette Martonyit abban, hogy Bukarest a tíz éve létező stratégiai együttműködés folytatásában érdekelt, a közös érdekek és a regionális szolidaritás – minden viszonylatban, az európai kérdéseket is beleértve – meghatározók.
A külpolitikai együttműködést jelzi az is, hogy Románia kész ideiglenesen befogadni bagdadi külképviseletére az Irakba delegált magyar diplomatákat. (Nyilas Gergely)
Elfogyott Bukarest előnye
– A román–magyar viszonyt a közelmúltban a bukaresti kormány által elkövetett sorozatos hibák alakították – nyilatkozta a Népszabadságnak a román külügyminiszter budapesti látogatása kapcsán Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója. Szerinte egyáltalán nem szokatlan az a stílus, amellyel Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (a Népszabadságnak adott interjúban) előkészítette a terepet a román külügyminiszter budapesti látogatására. Másfelől viszont a magyar kormány okkal érezheti úgy, hogy megengedheti magának ezt az attitűdöt. Dungaciu – aki a lapunknak adott márciusi interjúban még úgy értékelte, hogy Bukarest fölényben van Budapesttel szemben – most úgy látja: időközben Románia „ledolgozta az előnyét”.
Ami a kétoldalú viszony alakulását illeti, számítani kell arra, hogy a barátságosnak tűnő gesztusok ellenére az eltérő európai pártcsaládokhoz való tartozás, illetve a két kormányfő közötti nyilvánvaló és az érintettek által is alig titkolt ellenszenv lesz a meghatározó a továbbiakban is. Ami azért rossz hír, mert könnyen előfordulhat, hogy a Szociálliberális Unió (USL) és Victor Ponta kormányzása december 9. után is folytatódik.
Dungaciu szerint a magyar–román viszony jelenlegi állása egyértelműen Budapestnek kedvez. – A bukaresti politikai botrányok, mindenekelőtt az elnök menesztésére tett kísérlet elfedték a magyar kormány kilengéseit. De még azelőtt Románia rosszul kezelte az olyan „provokációkat”, mint amilyen a hírhedt Nyírő-újratemetés volt. Nem kellett volna vitába bocsátkoznia Budapesttel, elég lett volna tájékoztatnia az olyan jellegű nemzetközi szervezeteket, mint a Jad Vasem vagy a washingtoni Holokauszt Múzeum. De Bukarest elkövette azt a hibát, hogy a nyugodt reagálás helyett provinciális vitákba bonyolódott, és ezzel gyakorlatilag egy csónakba kéredzkedett Magyarországgal – mutatott rá a Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézet igazgatója. (Szőcs Levente, Bukarest)
Akadnak még „kakukktojások”
A román nemzetiség valós létszáma, bár az előző népszámlálás adatai ennél jóval kevesebbet mutatnak, 20-22 ezer főre tehető – mondja kutatásokra hivatkozva Kreszta Traján, a Gyulán székelő Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke.
A 2006-os kisebbségi választások során összesen 46 településen és fővárosi kerületben alakult román nemzetiségi önkormányzat, 2010-ben már 71-ben. Újabban csak azok indulhatnak és szavazhatnak, akik felvételüket kérték a kisebbségi névjegyzékbe, de a „kakukktojásokat” – a magukat illetéktelenül nemzetiséginek kiadó jelölteket – ezzel nem sikerült teljesen kiszűrni. Kreszta szerint további törvényi szigorításra lenne szükség, hogy valóban csak az érintettek alakíthassanak nemzetiségi önkormányzatokat. (A magyarországi románok egyik szervezete korábban azzal vádolta, hogy nem lép fel az „etnobiznisznek” nevezett jelenség ellen.)
A magyarországi románok képviselete jó együttműködésre törekszik a mindenkori kormánnyal, a mostani kabinettel is kiegyensúlyozott a viszonya – hangsúlyozza a román kisebbségi vezető, aki úgy látja, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a nemzetiségek kulturális autonómiáját. (Titus Corlatean román külügyminiszter a nyáron kijelentette: Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Románia a magyarral.)
Kreszta nagy lehetőségként értékeli, hogy egy törvénymódosításnak köszönhetően a nemzetiségek év közben is átvehetnek oktatási intézményeket a forráshiányos településeken. A Békés megyei Eleken általános iskola, Kétegyházán óvoda és iskola került román nemzetiségi fenntartásba. A sor valószínűleg folytatódik, a románoknak néhány más intézménnyel is hasonló terveik vannak.
Az országos román önkormányzat vezetője a problémák között említette a nemzetiségek parlamenti képviseletének ügyét. 2014-ben elvileg a kisebbségek mandátumokhoz juthatnak, de jelen állás szerint csak a nagy lélekszámú nemzetiségeknek lesz esélyük bekerülni. Gondot okoz az is – tette hozzá a kisebbségi politikus –, hogy nem elegendő a nemzetiségek állami támogatása, a pályázati rendszer pedig túlságosan bonyolult. (Cz. G.)
