Háborús veteránok egy tűzoltóautó segítségével próbálták kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy városházának tornyára, a város 71 évvel korábbi „felszabadításának” emlékére, miután a polgármesteri hivatal elutasította ilyen irányú kérésüket. Az „ostrom” kudarcba fulladt, a román sajtó pedig az incidenst úgy értékelte, hogy Sepsiszentgyörgy magyar vezetői megalázták a román veteránokat. Ez váltotta ki a belügyminiszter kemény reakcióját.

„Ha egy helyi választott visszautasítja a nemzeti lobogó kitűzését az általa vezetett intézményre, az provokáció valamennyi román állampolgár számára, függetlenül attól, melyik nemzetiség tagja” – szögezte le közleményében Gabriel Oprea. A politikus egyúttal kiemelte, hogy a kormányban nemzetbiztonsági kérdésekért is felel, az incidenst pedig azért tartja különösen „aggasztónak”, mert Románia „modellértékű a tolerancia és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása tekintetében, különösen a magyar kisebbség vonatkozásában”.

A tárcavezető felszólította Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalát és helyi tanácsát, hogy „járjanak el az alkotmány betűje és szelleme jegyében”, tűzzék ki a román nemzeti zászlót minden közintézményre. Ugyanakkor felkérte Kovászna megyei prefektusát, hogy hatáskörének megfelelően indítson vizsgálatot az ügyben. Sebastian Cucu prefektus közölte, hogy a városi elöljárók 5000 lejes (350 ezer forint) bírságra számíthatnak, ha a vizsgálat nyomán törvénysértést állapítanak meg.

Tischler Ferenc alpolgármester, aki Antal Árpád szabadsága idején a várost irányítja, hangsúlyozta, a zászló kitűzése több okból sem lehetséges. Egyrészt az épület felújítás alatt áll, átadták az építőnek, vagyis a hivatalnokok nem közelíthetik meg a tornyot, ha akarnák sem. De nem is akarják, egyrészt mert a kupolán elhelyezett csúcsdísz villámhárítóként is szolgál, másrészt mert a törvény szerint a nemzeti zászlót a hivatal homlokzatára kell kitűzni.

Sepsiszentgyörgy az első állomása lett volna annak a programnak, amelynek során a Háborús Veteránok és Tisztek Egyesülete „eljátssza” Erdély 1944-es „felszabadítását a horthysta-fasiszta rezsim alól”. A székelyföldi város volt ugyanis az első észak-erdélyi település, amelyet elfoglalt a román hadsereg a második világháború végén. Azt tervezik, hogy húsz „felszabadított” városba viszik el a lobogót, amely kitűzése Sepsiszentgyörgyön kudarca fulladt.