Bernard Kouchner augusztus 25-i keltezésű, kézzel írott leveléről a Le Nouvel Observateur című francia hetilap csütörtökön számolt be.

A francia diplomácia vezetője úgy érzékeli, hogy véget ért a baloldali nyitás politikája, amelyet az államfő mandátuma elején, 2007 májusában hirdetett meg. Sarkozy korábban jelezte: még az ősszel átalakítja kormányát, s politikusok és elemzők szerint egyre valószínűbb, hogy az egyik legnépszerűbb szocialista politikusnak számító Kouchner nem marad a kabinet tagja.

A levél nyilvánosságra kerülését követően Kouchner közleményben biztosította Nicolas Sarkozyt lojalitásáról és őszintéségéről.

"Miután tudomásomra jutottak a sajtóban megjelent információk az Elysée-palotával való kapcsolatomról, szeretném leszögezni, hogy az államfőhöz fűzött viszonyomat mindig a lojalitás és az őszinteség jellemezte" - olvasható a kommünikében. "Továbbra is elkötelezetten dolgozom Franciaország külpolitikájának megvalósításán, úgy, ahogy azt a köztársasági elnök meghatározta, az V. köztársaság intézményi gyakorlatának megfelelően" - tette hozzá a külügyminiszter.

A világszerte "French doctors" néven emlegetett francia orvos önkéntesek egykori vezetője, Koszovó korábbi ENSZ-főképviselője a baloldali nyitás legfőbb szimbóluma a jobboldali francia kormányban. Az elmúlt időszakban azonban egyre többször beszélt nyíltan arról, hogy nehézségei vannak a diplomácia irányításával, arra ugyanis nagyon nagy befolyással vannak az elnöki hivatalban az államfő legfőbb munkatársai, s ezért egyes ügyek kezeléséből az elnökség teljesen kihagyja a tárcát.

A megaláztatásokat említve Kouchner lemondó nyilatkozatában egyértelműen az afrikai ügyeket kezelő Claude Guéant-ra, az elnöki hivatal vezetőjére és Jean-David Levitte-re, az elnök külügyi tanácsadójára, korábbi washingtoni nagykövetre utal, akivel egyébként harminc éve baráti viszonyt ápol.

Augusztus végén a külügyminiszter elismerte, hogy a romák kiutasításával kapcsolatban kialakult vita miatt "felmerült benne a lemondás gondolata", de akkor végül arra jutott, hogy az "megfutamodás" volna.