Róma: bírógyilkosságok állami megrendelésre?

– Nem én repítettem a levegőbe Paolo Borsellinót! ők gyilkolták meg! – hangoztatja évtizedes magánzárka után Totò Riina (gúnynevén a Rövid) szicíliai maffiafőnök, és nem az egyetlen, aki szerint a 1992-es merényletsorozat megbízóit nem a szigeten, a római kormánypalotákban kell keresni.

A palermói via D’Amelio utcai lakótelepen, olajfa árnyékában áll a Borsellino és testőrei emlékét őrző márványtábla. Tanárok hozzák ide diákjaikat, hogy tudják, mi történt 1992  júliusában. A maffiapereket elindító, a Cosa Nostra és a politika összefonódását vizsgáló bíró megnyomta a kaputelefont, és a közeli Fiat 126-ban 100 kiló tritol robbant fel.

– Az autót én szereztem a merénylethez – vallotta Gaspare Spatuzza (a Kopasz). Nem a Riina vezette Corleone-, hanem a Bagaria-klán gyilkosa, aki életfogytiglani börtönbüntetésben úgy gondolta, információkat ad a hatóságoknak a Borsellino-merényletről, annál is inkább, mivel a Fiatért eddig más ült a rács mögött.

– Ártatlanokat tartóztattak le - állította a 1996-ban rács mögé került százszoros gyilkos, Giovanni Brusca (a Disznó), aki az iskolai történelemkönyvek szerint Riina parancsára nyomta meg a gombot a palermói autósztrádán, Capacinál, ahol – Borsellino előtt 57 nappal – Giovanni Falcone ügyész, felesége és kísérete robbant fel. Riinát 1993 januárjában tartóztatták le, rejtekhelyét a rendőrség ellenőrizetlenül hagyta, az itt talált maffia-papírok hivatalosan eltűntek. Borsellino fivére kezdettől fogva azt állította: testvére állami gyilkosság áldozata.

Nem meglepetés Itáliában, hogy a Falcone-Borsellino merényletek háttere még tisztázásra vár: a via D’Amelio roncsairól eltűnt Borsellino aktatáskája, benne a bíró piros noteszával. A helyszíni fotókon látni, hogy a táskát a titkosszolgálat embere vitte el.

Borsellino túl közel jutott a Kupola és a politika viszonyához, és a maffia végrehajtotta a halálos ítéletet, vagy a Cosa Nostra így válaszolt az államnak a maffiózók börtönkörülményeinek 1992-es szigorításáért. Az első verzióban hisz Sergio Lari, Caltanisetta államügyésze, aki csütörtökön bejelentette: újra bíróság elé viszi a Borsellino-gyilkosságot a vádlottak padján a titkosszolgálattal. Ki az a „Carlo" fedônevû ügynök, aki a maffiával tartotta a kapcsolatot? – kérdezi az ügyészség, a parlament titkosszolgálati bizottsága pedig betekintést kért az aktákba.

– Semmi közöm a merényletekhez – szólalt meg most Riina. – A megbízókat Palermótól távol kell keresni, nem a maffia, az állami maffiózók körében. Spataro vallomásával egy időben az ügyészségen Massimo Ciancimino is megjelent, fia a volt palermói polgármester (1970-84) Don Vitónak. Ő volt az első, akirôl bizonyítani tudták, hogy a maffiacsók vádja alól felmentett Giulio Andreotti vezette kereszténydemokrata kormánypártnak (DC) és a Cosa Nostrának is tagja volt.

Massimo elhunyt apja „kincsét” adta át az ügyészeknek: azonnal titkosított dokumentumokat, csekkeket, hangfelvételeket a maffia és az állam kapcsolatáról. Ciancimino széfjéből a szálak az 1993-as Tiszta Kezek évében a vállalkozóból politikussá lett Silvio Berlusconi és a maffia pénzét tisztára mosó vatikáni bank, az Ior felé vezetnek. És a 43 év körözés után 2006 tavaszán letartóztatott Keresztapa, Bernardo Provenzano (a Traktor) még meg se szólalt.

Totó Riinát 1993 januárjában tartóztatták le Paolo Borsellino meggyilkolásának gyanújával
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.