Róháni gyors egyezséget akar
Haszan Róháni a The Washington Postnak adott interjúban beszélt erről csütörtökre időzítve, amikor külügyminisztere, Mohamad Dzsavad Zarif a P5+1 csoport (az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja, valamint Németország) képviselőivel, köztük amerikai kollégájával, John Kerry-vel készült egyeztetésre e témában.
„Minél rövidebb, annál előnyösebb mindenki számára. Ha három hónap, az lenne a legkedvezőbb Iránnak, ha hat hónap, még az is jó. Hónapok és nem évek kérdése ez (a megállapodás megkötése)” – mondta Róháni. Mint az MTI jelentette, az elnök lehetségesnek tartja a kapcsolatok rendezését az Egyesült Államokkal az atomdosszié lezárása után. „Mihelyt rendeződött az atomprogram kérdése, foglalkozhatunk mással is. Az atomprogram problémájának megoldása után semmi sem lehetetlen a más kérdésekben való előrelépés terén” – fogalmazott Róháni arra a kérdésre: lehetséges-e a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása a két ország között? Hangsúlyozta, hogy Ali Khamenei ajatollah teljes felhatalmazást adott neki az atomprogramról szóló tárgyalásokra.
A találkozó előtt a P5+1 csoport felszólította Iránt, hogy ne halmozzon fel többet húszszázalékosra dúsított uránból, és zárja be a Fordóban lévő atomlétesítményét.
Róháni találkozott csütörtökön Francois Hollande francia elnökkel, aki „konkrét” lépéseket várt tőle, és figyelmeztette: máskülönben a világ cselekedni fog. Az iráni elnök viszont Izraelt sürgette, hogy csatlakozzon a nemzetközi atomsorompó-egyezményhez.
Eközben fordítási vita bontakozott ki arról, hogy Róháni mit is mondott a CNN amerikai tévécsatornának; az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához közel állónak tartott félhivatalos teheráni hírügynökség, a Fars megkérdőjelezte a fordítás pontosságát – ismertette a vitát a The New York Times. A kifogás szerint az iráni elnök nem használta sem a holokauszt kifejezést (hanem „történelmi eseményeket” említett), és azt sem állította a csatorna sztárriporternőjének, az egyébként szintén iráni származású Christiane Amanpournak nyilatkozva, hogy a náci tömeggyilkosság „elítélendő” lett volna. A CNN arra hivatkozott, hogy az iráni kormány biztosította a tolmácsot.
A liberális lap rámutat: a fordítási vita is érzékelteti a kérdés rendkívül kényes voltát. Egyben azt írja amerikai zsidó vezetőket idézve: Róháni New Yorkban kifejtett nézeteit „szerény előrelépésnek” tartják, és továbbra is mélyen szkeptikusak maradnak Irán szándékait illetően. David Harris, az Amerikai Zsidó Bizottság ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta: Róháni a holokauszttal kapcsolatban „csak az elmúlt hetven évben egyetemlegesen elismert igazságot ismeri el, és azt is meglehetősen későn. Ennek azért nem kell állva tapsolni.”
Róháni szavait Izrael-ellenes és holokauszttagadó kijelentéseket tett elődje, Mahmúd Ahmadinezsád kirohanásaihoz mérik. A megfigyelők rámutatnak, hogy nem határolta el magát Ahmadinezsád megnyilatkozásaitól, ahogyan nem foglalt állást a holokauszt-áldozatoknak a nemzetközi történeti irodalomban általában hatmillióra tett számával kapcsolatban sem.
Külpolitikai fórumokon az iráni nyitással kapcsolatban felvetődött, vajon „Irán Gorbacsovjával” áll-e szemben a Nyugat. Judy Bachrach a World Affairs hasábjain rámutat, hogy eleinte az egykori szovjet pártvezetőben sem látták azt a potenciált, ami benne rejtőzött. Ben Cohen viszont azt írja a zsidó kérdésekkel foglalkozó Moment internetes oldalán, hogy a stratégiai különbség nem is lehetne nagyobb: a Damaszkuszt támogató síita Irán térsége erős szereplője, és ha Róháni akarna is érdemben változtatni a politikán, nem tehetné meg ezt Khamenei jóváhagyása nélkül.
