A Pentagon azt vizsgálja, hogyan tudna minél több iraki katonát minél gyorsabban kiképezni és felszerelni. Erről Ashton Carter beszélt tegnap a Reutersnek ázsiai útja során, egy katonai repülőgépen. Az amerikai védelmi miniszter már össze is hívta egyeztetésre a hadsereg vezetését.

Az iraki kormányerők oldalán harcoló síita milicisták imája az offenzíva előtt Alaa Al-Shemaree / MTI/EPA

A kérdés azután vált égetővé, hogy múlt héten az Iszlám Állam (IS) fegyveresei elfoglalták Ramadit, a többségében szunnita lakosú Anbar tartomány fővárosát. A város bevétele az IS legfontosabb győzelme tavaly augusztus óta, amióta az Egyesült Államok vezette koalíció légi csapásokkal segíti a síita vezetésű iraki kormányt a szunnita szélsőségesek ellen. „Az elmúlt hetek megmutatták, milyen fontos, hogy megfelelő partnereink legyenek a szárazföldön” – mondta Carter.

A védelmi miniszter nagy vihart kavart, amikor Ramadi elvesztése után kijelentette: a város azért esett el, mert az iraki katonák nem voltak hajlandók harcolni. Sajtójelentések szerint valóban 150 fegyveres futamította meg az 1500 fős helyőrséget. A Fehér Ház egyszerre állt ki Carter mellett és próbálta menteni a menthetőt. Josh Earnest, az elnök szóvivője szerint Carter aggodalmai valósak, Joe Biden alelnök közben felhívta a felháborodott Haidar al-Abadi iraki miniszterelnököt, és biztosította arról, hogy Amerika elismeri az iraki csapatok által hozott „óriási áldozatot és bátorságukat”. Abadi szerint az iraki csapatok „napokon belül” visszaveszik Ramadit. Az Irán támogatását élvező, az iraki kormányerők oldalán harcoló síita milíciák már hat kilométerre megközelítették a várost.

Carter azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem tervez harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Irakba. A Reuters az amerikai hadseregre hivatkozva azt írja, hogy jelenleg 3040 amerikai tartózkodik Irakban, közülük 2240-en az iraki biztonsági erőket segítik. Kiképezők, tanácsadók és logisztikai szakértők. További 800 amerikai fegyveres az Egyesült Államok állampolgárait védi.

Carter és Barack Obama elnök még olyan szárazföldi különleges alakulatokat sem küldene Irakba, amelyek a légi csapásokat segíthetnék elő a célpontok azonosításával. Ezt pedig az iraki vezetők és republikánus amerikai politikusok is sürgetik. „Stratégia kell, mert nincs stratégiánk. És ha valaki azt mondja, van, akkor arra kérem, mondja el, mi az. Mert jelenleg nem egyértelmű” – mondta John McCain arizonai szenátor a CBS tévécsatornának.

Az iraki hadsereg vezetői a hét elején a The New York Timesnak nyilatkozva az Egyesült Államokat hibáztatták Ramadi elestéért. Úgy vélik, a koalíciós légi csapások túl óvatosak. A nyugati erők tudják, hol vannak az IS központjai, de nem támadják őket, mert attól tartanak, hogy civilek is áldozatul eshetnek. Szárazföldi jelenlét nélkül azonban nehéz meggyőződni arról, hogy csak fegyveresek vannak-e egy adott épületben.

Ramadi bevételéért az amerikaiaknak egyszer már kemény csatát kellett vívniuk a szunnita fegyveresekkel. Az akkor elesett katonák családtagjai közül többen a jelenlegi kormányzat szemére vetik, hogy nem gazdálkodott elég jól a véres áldozattal megszerzett területtel. Katonai szakértők is arra hajlanak, hogy az iraki hadsereg nyugati szárazföldi támogatás nélkül nem tudja végleg legyőzni az IS-t. „Carter szavai azt mutatják, a Fehér Ház tisztában van vele, hogy változások kellenek a stratégiában. De nem látom sok esélyét, hogy nagy számú amerikai katonát küldenének vissza Irakba” – mondta a Reutersnek Paul Scharre, a Center For a New American Security nevű kutatóintézet elemzője. A második elnöki ciklusát töltő Obama egyik fontos történelmi örökségének szánja az iraki és az afganisztáni háborúk befejezését, ezért vonakodik újra szárazföldi csapatokat küldeni Irakba. Egy ilyen fordulat nehéz helyzet elé állítaná a Demokrata Párt valószínű elnökjelöltjét, Hillary Clintont is.