Hiroki Kunimura, a Yotaro projekt vezetője elmondta: azt remélik, hogy a baba olyan élethű, hogy képes lesz a japán fiatalok szülői ösztöneit feléleszteni, így majd igazi babát is akarnak. Ám eredetileg nem ez volt a cél. Kunimura és a Tsukuba Egyetem olyan robotot szeretett volna alkotni, amely átíveli a nemzetek és kultúrák közötti határokat. Erre a szerepre azért választottak egy kisbabát, mert az nem tud beszélni, így nyelvet sem kell választani neki. A gügyögés pedig nemzetközi „nyelv”. Az egyetem diákjai a Yotarót számos robotkiállításon mutatták be. Feltűnt nekik, hogy meglepően erős emberi érzéseket vált ki az érdeklődőkből. Kunimurának ezután jutott eszébe, hogy a babát akár a születési arányok növelésére is lehetne használni. Miért ne oldhatná meg egy robot a társadalmi problémákat? – gondolta.

Yotaro rendkívül egyszerű babának számít Japán high-tech robotvilágában. Az érzelmeket egy számítógépes program irányítja, amelyeket egy projektor vetít rá a meghökkentően nagy fejre. A teste puha és meleg, mivel a szilikonból készült törzsben meleg víz kereng. A folyamatosan folyó orrba egy csöpögő vízcsap van beépítve. Mégis a feltalálók szerint nagyon is valódi érzelmeket vált ki az emberekből.

Az elöregedő társadalom Japán egyik aktuális, égető problémája. A várható élettartam ott az egyik legmagasabb, a születési arány pedig a legalacsonyabb a világon. A kutatók szerint 2050-re a népesség negyven százaléka 65 év feletti lesz. A kormány pénzzel próbálja ösztönözni a családokat a gyermekvállalásra – havonta 13 ezer jen (egy jen két és fél forint) jár minden gyermek után, egészen addig, amíg el nem kezdi a középiskolát.