Robert Fico a belpolitikának üzent a magyar javaslatok elutasításával

Robert Fico Gyurcsány Ferenc hat révkomáromi javaslatának elutasításával azok felé tett egy gesztust, akik semmit sem szeretnének adni a magyaroknak – véli az MKP alelnöke. A szlovák kormányfő-helyettes szerint a kisebbségek nem használnálhatnák anyanyelvükön az egykori latin földrajzi megnevezéseket.

Robert Fico részéről Gyurcsány Ferenc hat révkomáromi javaslatának elutasítása belpolitikai üzenet volt - állítja Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese.

„A kormányfő azon a napon jelentette be, hogy elutasítja Gyurcsány Ferenc pontjait, amikor a törvényhozás elfogadta az oktatási törvény módosítását. Ennek belpolitikai üzenete volt. Sajnos, Szlovákiában manapság sokan vannak azok, akik úgy vélik, inkább semmit se adjunk a magyaroknak” – jelentette ki az MKP második embere a szlovák közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában.

Berényi partnere, Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes ismételten Budapestet bírálta, s úgy vélte: Szlovákia szuverén ország, melynek belügyeibe nem lehet ilyen durva, ultimátumszerű módon beavatkozni. 
„Úgy gondolom, hogy a két ország kapcsolata jó, van alapszerződésünk, van 15 vegyes bizottságunk, itt kell ezekről a problémákról beszélni. Sajnálatos, hogy ezek a vegyes bizottságok nem úgy működnek, ahogy kellene, és nem Szlovákia, hanem a Magyar Köztársaság hibájából” - állítja Caplovic, akit a Sme című liberális szlovák napilap szombaton az egyik „legnacionalistább szlovák politikusnak” minősített. Caplovic szerint Magyarországon az utóbbi időben eluralkodtak a szélsőségességek.

A tankönyvi törvény módosítását, amely lehetővé teszi a földrajzi megnevezések kétnyelvű használatát, Caplovic a kisebbségek irányában tett előzékeny gesztusnak tartja. „Meg kell azonban vitatni, hogy tegyük jobbá ezt a módosítást, mert a jobbításra szükség van, mégpedig azért, hogy tudjuk, hol lehet, illetve nem lehet a kétnyelvű földrajzi neveket használni” – jegyezte meg Caplovic kifejtve, mire célzott: azokat a földrajzi megnevezéseket, amelyek egykoron latin nyelvűek voltak, ma nem lehetne a kisebbségek nyelvén használni. A kétnyelvű megnevezések lényegében csak arra a területre vonatkoznának, amelyen ma él a szlovákiai magyarság.

„Ezt úgy szeretnénk megoldani, hogy megmaradjon a szakmaiság. Elutasítom a szokásjogot a modern társadalomban” – szögezte le Caplovic. A napokban módosított tanügyi törvény szerint a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben a földrajzi megnevezések „elfogadott” és „közismert” formáit lehetne használni a nemzetiségek anyanyelvén. Caplovic szerint a problémát egy jegyzékkel kellene megoldani, amely tartalmazná a kisebbségek nyelvén használható megnevezéseket. A miniszteri rendeletet az oktatási és a tanügyi tárca közösen készítenék el.

Berényi szerint az oktatási törvény módosítása nem más, mint visszatérés a 2007 előtti állapothoz, s jó esély a vita lezárására. „Most mindez a miniszterelnök-helyettes úr kezében van. Számunkra ez az ügy befejeződött” – szögezte le a politikus, kétségbe vonva Caplovic ismételt állítását, hogy Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten szabályozzák a magyar kisebbség helyzetét.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.