Egyelőre azonban eltérő adatok szólnak a robbanások számáról is: a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csecsenföldi osztálya kettő bombáról tud, míg az észak-kaukázusi köztársaságban illetékes, a Legfőbb Ügyészség alá rendelt Nyomozati Hatóság (SZK) öt detonációról adott hírt.

Az akció immár a harmadik augusztusban, alig három héttel azután, hogy a csecsen szeparatisták képviseletében fellépő, Londonban élő Ahmed Zakajev Oslóban megállapodott a csecsen parlament elnökével, Dukvaha Abdurahmanovval arról, hogy a fegyveresek a közeljövőben nem fognak robbantásos merényleteket végrehajtani.

A támadássorozat lehetetlenné teszi Zakajev esetleges önkéntes visszatérését Csecsenföldre, ami az év során többször felmerült. (Moszkva évek óta követeli a csecsen fegyveresek kvázi külügyminisztereként fellépő Zakajev kiadatását Londontól, amit a brit fél megtagad ugyanúgy, ahogyan Borisz Berezovszkij esetében is.) Ráadásul a politikust a merényletek elhiteltelenítik, igazolva, hogy Zakajev nem akarja, vagy nem tudja visszafogni a támadókat.

Ugyanakkor a támadás kellemetlen a csecsenföldi biztonság letéteményeseként fellépő Ramzan Kadirov csecsen elnöknek, és az Észak-Kaukázus sikeres pacifikálását hirdető Vlagyimir Putyin kormányfőnek is. A térségben - Csecsenföld mellett Dagesztánban, Észak-Oszétiában és Ingusföldön is - erősödő támadások személyi változtatásokra kényszeríthetik Dmitrij Medvegyev államfőt, ami akár konfliktushoz is vezethet a tavaly posztjára került elnök és az őt támogató Putyin között.

Pénteken egy ismeretlen csecsen terrorista csoport magára vállalta az Oroszország ázsiai részén, a Jenyiszej folyón lévő, Szaján-Suseni vízerőműben bekövetkezett hét eleji robbanást is. Az eltűntekkel együtt több mint hetven halálos áldozatot követelő esemény azonban az orosz hatóságok szerint baleset volt.