Mi történik, ha az Egyesült Államok további egy héten belül sem talál megoldást aggasztó adósságproblémájára? A pontos választ egyelőre senki sem tudja – állítják a szakértők. Ilyesmi ugyanis még soha nem fordult elő, a törvényben rögzített adósságplafont, ha kellett, korábban rendre megemelte a kongresszus. Ám a mostani helyzetben Amerika augusztus elejére elveszítheti legkedvezőbb, 'AAA' adósbesorolását, tüsszenthet a New ­York-i tőzsde, aminek következtében megfázhat a világ.

– Patthelyzetben találjuk magunkat. Mély gazdasági válság kirobbanását kockáztatjuk, ezt márpedig szinte teljes egészében Washington idézné elő – mondta helyi idő szerint hétfő esti tévébeszédében Barack Obama. Az amerikai elnök figyelmeztetett: az egekbe ugranának a hitelkártyákat, jelzálog- és gépkocsihiteleket terhelő kamatok. A Nemzetközi Valutaalap is előre jelezte: egy esetleges leminősítés – ami elkerülhetetlennek tűnik, ha végleg kudarcba fulladnak az egyeztetések – jelentős globális megrázkódtatásokkal járhat az amerikai államkötvényeknek a világ pénzpiacain elfoglalt központi szerepe miatt. A kötvénypiacok viszont egyelőre nyugodtak, a hozamok ugyan emelkedtek, de még mindig alacsonyak.

A demokraták terve, amelyet szenátusi vezetőjük, Harry Reid jegyez és Obama is támogat, 2,7 ezermilliárd dollárral csökkentené a 14 ezermilliárd feletti szövetségi államadósságot a következő tíz évben. Mintegy ezermilliárdot ebből Amerika háborúinak a leépítése tenne ki. A republikánus tervhez képest nagy különbség, hogy a demokraták nem nyúlnának a társadalombiztosítási kiadásokhoz, az idősek, illetve a szegények egészségügyi ellátásához. Az 'ellentervben' a jobboldal még többet, ugyancsak egy évtized alatt háromezermilliárd dollárt faragna le. Mindennek próbája a szavazás lesz a Capitoliumon.

A hetek óta terméketlen, ugyanakkor időnként drámai fordulatokat hozó huzavona során a két politikai oldal egymást vádolja. Obama szerint a republikánusok, akik ellenzik az adóemelést, a gazdagokat védik.

– Hogyan is kérhetünk meg egy diá­kot, hogy több tandíjat fizessen, ha előbb nem kérjük meg a fedezeti alapok menedzsereit: ne a titkárnőiknél alacsonyabb kulcson adózzanak? – vetette fel annak kapcsán, kik lehetnek a 'reformok' áldozatai. – Lehet, hogy az amerikai nép az osztott kormányzásra szavazott – utalt Obama arra, hogy a tavaly novemberi választások után a republikánusok átvették a képviselőház vezetését. De mindjárt hozzátette: 'arra viszont nem voksoltak, hogy ne működjék a kormányzás'.

Obama tévébeszéde: Mély gazdasági válság kirobbanását kockáztatjuk

John Boeh­ner republikánus házelnök azzal vádolta meg cserébe az elnököt, hogy ismét biankó csekket akar velük kitöltetni. A jobboldal, amely a választásokat követően markánsabbá, de egyúttal merevebbé és a fiskális szigor követelésében kérlelhetetlenebbé vált, lefaragásokat akar látni, de adóemelést nem. Az IMF viszont arra figyelmeztetett: 'a deficitcsökkentési tervnek mind a kiadásokra, mind pedig a bevételnövelő tényezőkre vonatkozóan változtatásokat kell tartalmaznia'.

Minden nyugtalanság dacára az elemzők többsége úgy véli: akár politikai megoldással, akár pénzügyi trükkökkel – például a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) teljes államkötvénykészletének a felszámolásával –, de Amerika időt nyer és elkerüli a fizetésképtelenséget. Erre utalnak egyelőre az alacsony kötvénypiaci hozammutatók is; a kétéves kincstárjegyeké 0,4, míg a „kényesebb” tízéveseké három százalék.