Szülei a II. világháború végén, a közelgő szovjet csapatok elől menekültek Nyugatra – élénken élt az emlék, hogy az 1940-es szovjet megszállás után lettek tízezreit deportálták Szibériába. Liegis 1955-ben született Közép-Angliában, jogot végzett, tíz évig ügyvédként és jogtanácsosként dolgozott. Szerepet vállalt a lett emigráns ifjúsági szövetségben, Washingtonban és Brüsszelben lobbizott a függetlenné vált balti államok érdekében.

Majd felajánlotta szolgálatait a szakemberhiánnyal küszködő rigai külügyi tárcának, s 1992-ben váltott a diplomáciai pályára. Nagykövetként a NATO-nál és Spanyolországban képviselte Lettországot, a liberális konzervatív Polgári Unió színeiben volt parlamenti képviselő, illetve védelmi miniszter is. A történelmi-családi múlt miatt is Liegis érthetően fenntartásokkal viszonyul Oroszországhoz. Szerinte Moszkva katonailag nem fenyegeti a kétmillió lakosú Lettországot, az Ukrajna keleti részén dúló de facto háború azonban komoly kihívás az egész euroatlanti közösség számára.

Imants Viesturs Liegis Szigetvári Viktor / MTI

– Az ukrajnai események roppant módon aggasztják országom lakosságát, nemzetiségtől függetlenül – mondta a lapunknak adott interjújában a nagykövet, utalva a több mint 26 százaléknyi orosz kisebbségre. Majd azzal folytatta, hogy az ott élő oroszok döntő része lojális Lettországhoz, sértőnek érzi azt a feltételezést, hogy ők a lett függetlenség ellen lennének.

A feszült politikai kapcsolatok ellenére Liegis véleménye szerint fenn kell tartani a párbeszédet Moszkvával, a lett külügyminiszter nemrég járt is az orosz fővárosban. A jelenlegi körülmények között azonban elképzelhetetlen lenne, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfőt Rigában fogadnák. Még azzal együtt sem, hogy kölcsönös függőség alakult ki: miközben az oroszok biztosítják a lett földgázigény nyolcvan százalékát, a lettországi gáztározókból látják el Szentpétervárt és környékét.

Az orosz ellenszankciók súlyos veszteséget okoztak a keleti nagy szomszédhoz főleg agrár- és élelmiszer-ipari termékeket exportáló lett gazdaságnak, de a rigai kormány szemében az olyan értékek, mint a szabadság és a függetlenség, fontosabbak a kereskedelmi érdekeknél. A katonai kiadásait a GDP két százalékára növelő, rotációs alapon NATO-erőket vendégül látó Lettország 2014. januárban csatlakozott az eurózónához. A 2008-ban kirobbant gazdasági válság az államcsőd szélére sodorta a balti államot, ahol a GDP 18 százalékkal csökkent.

– Az eurózóna feltételeinek teljesítése a gazdaság talpra állítását, a válságból való kilábalást szolgálta – hangoztatta a nagykövet. Húsba vágó megszorítások jöttek, a jövedelmek húsz százalékkal csökkentek, masszív leépítéseket hajtottak végre a közszférában, és lett állampolgárok tömege vándorolt ki Skandináviába, illetve Nyugat-Európába, hogy ottani keresetéből tartsa el családját, fizesse ingatlanhitelét.