Ban Ki Mun a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítését felülvizsgáló ENSZ-konferenciának a legszegényebb félszáz ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kapcsolatos megbeszélésén hangoztatta aggályait. Sürgette a fejlett világot, hogy gazdasági nehézségei ellenére is támogassa a legelesettebbeket, elsősorban mezőgazdasági beruházásokkal és a segélyprogramok folytatásával.

Az ENSZ főtitkára ugyanakkor hangoztatta, hogy a világszervezet jelentős haladást ért el annak érdekében, hogy 2015-ig a felére csökkentse azok számát, akik mélyszegénységben élnek, naponta kevesebb, mint 1 dollárból tengődnek. Kritikus hangok szerint ez azonban elsősorban annak köszönhető, hogy Kínának és Indiának jelentős haladást sikerült elérnie.

Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy a fejlődő országoknak nyújtott támogatás "nem folytatódhat a végtelenségig", a cél az, hogy a "leghatékonyabb módon" használják fel a forrásokat.  Merkel szerint a tartós fejlődés, a társadalmi és gazdasági haladás elképzelhetetlen jó kormányzás és az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül. Mint mondta, elsősorban ettől függ a segélyek felhasználásának hatékonysága. A német kancellár ugyanakkor hangsúlyozta: "nincs fejlődés biztonság és nincs biztonság fejlődés nélkül".

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a kapitalizmus óhatatlanul vereséget szenved. Sürgette az "antidemokratikus és igazságtalan" globális döntéshozatali mechanizmusok átalakítását és azt javasolta, hogy az évszázad második évtizedére alakítsanak ki egy "közös globális kormányzást". Az iráni államfő a liberális kapitalizmust és a transznacionális vállatokat okolta azért, hogy "számtalan nő, férfi és gyermek szenved oly sok országban."

A konferencián felszólaló Schmitt Pál köztársasági elnök kijelentette: Magyarország kész megosztani a biztonságos vízellátásban, az élelmiszerbiztonságban és az anyaságvédelmi hálózat kiépítésében szerzett tapasztalatait a fejlődő országokkal.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - kimondatlanul Iránra utalva - kijelentette, hogy a nemzetközi közösség az ENSZ alapokmányának szellemében néha arra kényszerül ugyan, hogy gazdasági szankciókat foganatosítson egyes országokkal szemben, kialakult ugyanakkor egy konszenzus az alkalmazás "humanitárius határairól". Lavrov hangsúlyozta, hogy a szankciók nem akadályozhatják a fejlődő országokat a millenniumi célok elérésében, és nem gyakorolhatnak negatív hatást a polgári lakosságra. Az orosz diplomácia vezetője "súlyos aggodalmának" adott hangot ugyanakkor az olyan, egyoldalúan bevezetett kényszerítő intézkedésekkel szemben, amelyeket sem az ENSZ Alapokmánya, sem pedig a Biztonsági Tanácshatározatai nem tesznek lehetővé.

Robert Mugabe zimbabwei elnök "a törvénytelen és legyengítő" szankciókat okolta a hazájában eluralkodott szegénység miatt. Az Egyesült Államok és az EU 10 évvel ezelőtt vezetett be szankciókat rendszere ellen, miután Mugabét egy véres választási kampány eredményeként választották újra, és a hatóságok fehér gazdálkodók farmjait sajátították ki. Az országot koalíciós egységkormány irányítja, de Zimbabwe továbbra is elszigetelt maradt.

Roberto Rodriguez kubai külügyminiszter kijelentette, hogy az emberiség túlélésének biztosításához egy új nemzetközi gazdasági és politikai rendet kell kialakítani, amely "a szolidaritásra, a társadalmi igazságosságra, a méltányosságra, valamint minden nép és minden emberi lény jogainak tiszteletben tartására épül".

A millenniumi célok nem érhetők el az egoista életmód terjesztésével, vagy, ami még rosszabb: az olyan rövidlátó és rosszindulatú népesedéspolitikával, amely gazdasági eszközök segítségével csökkenti a szegények számát - jelentette ki Peter K.A. Turkson New York-i érsek, a Jog és Béke Pápai Tanácsának elnöke, a vatikáni delegáció vezetője.