Rettegnek és imádkoznak

Humanitárius katasztrófa fenyeget Jemenben, ahol tovább folynak a harcok a húszi lázadók és a Szaúd-Arábia vezette koalíció által támogatott, kormányhű csapatok között. Fogytán a víz és az élelem, az utcákon holttestek hevernek.

– Rettegünk. Folyamatosan azért imádkozunk, hogy a családtagjaink és a barátaink még életben legyenek. Itt senki sem törődik azzal, hogy civil, gyermek vagy nő az illető: egyszerűen lelövik” – nyilatkozta Ádenből a BBC-nek Nisma Alozebi, aki néhány hónapja még építőmérnöknek tanult, most azonban nővérként önkénteskedik. Már amikor kimerészkedik az utcára. A fiatal lány szerint a Szaúd-Arábia vezette koalíció légi csapásai nem kevésbé veszélyesek, mint az északi húszi lázadók fegyverei.

A légi csapás utáni károkat mutatja egy férfi Okash faluban, a főváros közelében
A légi csapás utáni károkat mutatja egy férfi Okash faluban, a főváros közelében
Mohamed Al-Sayaghi / Reuters

A Jemen déli részén fekvő kikötővárosban továbbra is heves harcok dúlnak a húszik és a koalíciós légi csapások által megsegített, Abd Rabu Manszúr elűzött elnökhöz hű kormányerők között. A partoktól nem messze a napokban feltűnt két iráni hadihajó is, de az iszlám köztársaság továbbra is tagadja, hogy segítené a síita lázadókat. John Kerry amerikai külügyminiszter azonban egyértelműnek nevezte az iráni jelenlétet, és arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok minden Irán által fenyegetett közel-keleti államot kész támogatni. „Iránnak fel kell fognia, hogy az USA nem fogja ölbe tett kézzel nézni, amint a régió stabilitása felborul” – mondta a PBS-nek, egy héttel az iráni atomprogramról született keretegyezmény aláírása után. Hasszán Rohani iráni elnök csütörtökön válaszul felszólította Szaúd-Arábiát, hogy hagyjon fel a légi csapásokkal, és javasolta, hogy a régió országai együtt keressenek diplomáciai megoldást a konfliktusra. Egyelőre nehéz mérleget vonni: a két hete kezdődött légi csapások a lázadók sok állását megsemmisítették országszerte, ám nem sikerült jelentősen visszaszorítani őket. A humanitárius helyzet azonban aggasztó. Az Egészségügyi Világszervezet szerint legalább 560 ember – köztük 76 gyermek – vesztette életét március 19. óta, százezren kényszerültek elhagyni otthonaikat, és közel kétezren megsebesültek.

– Az utóbbi néhány napban sokkal kevesebb beteg érkezett az ádeni létesítményünkbe, ami annak a jele, hogy az emberek már nem tudnak eljutni a kórházba – mondta a Népszabadságnak Peter Buth, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) munkatársa, aki jelenleg Jordániából irányítja a szervezet jemeni munkáját. – Nagyon nehéz közlekedni a városban. Több mentőautónkat is elrabolták, és az önkénteseink között is vannak halálos áldozatok. A csapatunk igyekszik eljutni a sebesültekhez, de ez rendkívül nehéz.

Szerda este végül eljutott Jemenbe az MSF 1,7 tonnás egészségügyi segélye, de a helyzet így is kétségbeejtő. A Nemzetközi Vöröskereszt a hét elején egynapos tűzszünetet indítványozott, a felek azonban tudomást sem vettek a kérésről. Mindeközben vészesen fogynak az élelmiszerek a polcokról. Jemenben eddig is napi 7 dollárból éltek az emberek – a szomszédos szaúdiak napi 86 dollárból jönnek ki –, most viszont komoly éhínség fenyeget. Az Oxfam brit segélyszervezet becslései szerint a 26 milliós országban tízmillió embernek nincs elég élelme, 13 millióan pedig nem jutnak tiszta vízhez. – A kollégáink beszámolója szerint Áden egyes részein egyáltalán nincs vízutánpótlás. Ez pedig azt jelenti, hogy az embereknek ki kell merészkedniük az utcára” – tette hozzá Peter Buth.

Bár a harcok a déli kikötővárosban a legsúlyosabbak, a kilátások Szanaában, a fővárosban sem biztatók. „Humanitárius katasztrófa alakult ki. Az embereknek szüksége van élelmiszerre. Az áramkimaradások folyamatosak, a benzinkutak szinte mind bezártak” – nyilatkozta a BBC-nek egy fővárosi lakos, Hisham Alomeisy, aki azt mondta, hogy Szanaában is folyamatosak a légi csapások.

Bizonytalan az iráni megállapodás

Nincs garancia a végső megállapodásra az iráni atomprogramot illetően – jelentette be csütörtökön weboldalán Ali Hámenei ajatollah. Irán legfőbb vezetője ezt azzal indokolta, hogy nem bízik a hat nagyhatalomban, amelyek szerinte a júniusban esedékes végleges megállapodásban tovább akarják korlátozni Iránt. Az április 2-án kötött keretmegegyezés után Hasszán Rohani államfő is leszögezte: Irán csak abban az esetben írja alá a végső megállapodást, ha az országot sújtó szankciókat „az első napon feloldják”. (Reuters)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.