Éles hangú sajtótájékoztatón támadott vissza Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vádjaira hétfőn Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A luxemburgi politikus azután állt ki a nyilvánosság elé, hogy Ciprasz Görögország megalázásáról beszélve péntek éjjel jelentette be, Görögország július 5-én, vasárnap népszavazást tart az EU és az IMF páros reformjavaslatairól.

Ha a görögök a referendumon elutasítják a reformjavaslatokat – amelyek kilencmilliárd eurós megszorítócsomag terhét kényszerítené rájuk –, annak Görögország kilépése lehet a vége az eurózónából és utána az Európai Unióból. Ne kövessetek el öngyilkosságot csak azért, mert féltek a haláltól – figyelmeztetett Juncker ennek kapcsán, burkoltan utalva a Grexit – a görög kilépés – lehetőségére. (Amúgy ironikus, hogy Juncker öngyilkosságról beszélt. Görögországban a megszorítások két éve alatt 35 százalékkal emelkedett az öngyilkosságok száma.)

Fotó: Yves Herman / Reuters

Az európai bizottsági elnök közlése szerint a népszavazás bejelentése meglepetésként érte Brüsszelt. – Ciprasz nem szólt nekem, de nem hibáztatom őt ezért – mondta, igenre szólítva fel a görögöket, a nemek többsége ugyanis katasztrofális következményekkel járna. Az egész világmindenség annak a jelét látná, hogy a görögök el akarnak távolodni Európától. (...) Nem szeretném, ha Platón a második ligába kerülne – tette hozzá.

Juncker szerint az ajtó továbbra is nyitva áll Görögország előtt, az athéni kormány pedig a legrosszabb pillanatban állt fel a tárgyalóasztaltól, akkor, amikor a hiteltörlesztés tempójának a lazításáról esett volna szó. Ciprasz és a görög delegáció korábban többször sérelmezte, hogy az utóbbiról szóló brüsszeli ígéretekből három év után sem valósult meg semmi.

Ami a reformjavaslatokat illeti, Juncker úgy fogalmazott, „sokat követelő, de fair” megszorításokról van szó, azt pedig tagadta, hogy az EU és az IMF hitelező párosa nyugdíjcsökkentésre szeretné rávenni a Ciprasz-kormányt. Ez az állítás a jelen lévő újságírók között is kisebb felhördülést keltett, többen a Twitteren cáfolták a kijelentést.

Görögországnak elvileg június 30-ig kell kifizetnie egy 1,6 milliárd eurós hitelrészletet ahhoz, hogy átutalják neki az államcsőd és a Grexit elkerüléséhez szükséges összesen 240 milliárdos segély következő részletét, 7,2 milliárd eurót. Ciprasz a népszavazással ezt a június 30-i határidőt szerette volna meghosszabbítani, de az eurócsoport pénzügyminisztereinek a szombati ülésén a hosszabbításról szóló kérést elutasították.

Juncker egyébként néhány görög szóval búcsúzott a sajtótájékoztatón. Soha nem fogom megalázni a görögöket – és tudom, hogy ők sem akarják megalázni az Európai Uniót – mondta a Guardian szerint a szavak mögött kétségbeesett félelmet sugárzó sajtótájékoztató végén. A félelem oka – teszi hozzá a brit lap –, hogy az európai projekt kisiklik, az Európai Unió pedig elveszíti az első tagországát.