Rendvédelmi dolgozók nyugdíja: Brüsszelben (még) nincs megoldás
Felszólalásában Kuti László, a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke elmondta, az új szabályozás 10 éve már nyugdíjban lévő emberektől vonta el a nyugdíjat anélkül, hogy bármiféle kompenzációt ajánlottak volna fel. Kuti kitért arra is, a magyar kormány nem konzultált az inaktívak szervezeteivel. Emlékeztetett, visszamenőlegesen vették el a nyugdíjas státuszt, ami EU-s normát sért.
Katus Károly, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom vezetője szívhez szóló felszólalást intézett a szakbizottsághoz és az EB képviselőihez. Elmondta: nem állnak vele szóba sem a bíróságon, sem a parlamentben, sem a volt parancsnokai. Katus felhívta a figyelmet arra: bajtársainak minden bizodalma abban van, hogy a demokrácia, a szabadságjogok és a jogállam méltó őrzőinek városában, Brüsszelben segítséget kapnak, és kimondatik, hogy az EU-ban nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket hozni, nem lehet tulajdonjogot elvonni. Emlékeztetett: az intézkedés 43700 főt érintett, a petíciót 1860 tagjuk írta alá. Kutas kitért arra is, nem lehet megengedni, hogy az alkotmány átírásával szerzett jogokhoz lehessen hozzányúlni.
Az Európai Bizottság képviselője azonban nem tudott segítséget ajánlani a petíciót benyújtóknak, bár szimpátiájáról biztosította a két felszólalót. Írásbeli válaszukra utalva elismételte, a nyugdíjrendszer meg- és átszervezése majdnem tejes mértékben tagállami kompetencia, ezért a brüsszeli testület nem tud mit tenni, hiszen nincs erre vonatozó uniós szabály, amelynek betartatását kikövetelhetnék. Kitért rá, épp ezért kötelezettségszegési eljárást sem tudnak indítani az ügyben. Javasolta, hogy a diszkrimináció kérdésében forduljanak az Emberi Jogok Európai Bíróságához Strasbourgba.
Tabajdi Csaba, szocialista EP-képviselő felszólalásában emlékeztetett: semmilyen jogorvoslattal nem élhetnek, mert nem kaptak hivatalos határozatot, ezért Strasbourghoz sem fordulhatnak. Felhívta a szakbizottság figyelmét, hogy több tízezer ember figyeli aggódva, segít-e nekik az EB. Mint mondta, a petíciós bizottságnak jogi, erkölcsi és szociális szempontból is felelős döntést kell hoznia.”Segítségként” az Európai Bizottsághoz szólva jelezte, a visszamenőleges törvénykezés ellentétes az unió alapelveivel, a jogbiztonság kérdése, a jogorvoslati lehetőség és az emberi méltóság tisztelete szempontjából is megvizsgálható lenne a kérdés.
Victor Bostinaru, román szocdem EP-képviselő is hasonló szellemben szólalt fel, mondván, a visszamenőleges hatály a rómaiak óta kihalt, csak a totalitárius rendszerek alkalmazták. Elfogadhatatlannak nevezte az EB reakcióját Göncz Kinga szocialista EP-képviselő.
Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő szakmai köntösbe bújtatott politikai vitának nevezte a szakbizottság előtt elhangozottakat. Szerinte mindez egy hecckampány része, s hogy a 10 ezer és 3 ezer fős egyesület szerinte nem nagyon reprezentatív. Jelezte, a petíciós bizottság nem fellebbviteli fórum. Bagó azt is közölte, nem állapítható meg az uniós jog megsértése, az ügy nem az európai normákra tartozik.