Rendvédelmi dolgozók nyugdíja: Brüsszelben (még) nincs megoldás

A rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjának járandósággá alakítása és megadóztatása miatt benyújtott panaszról tárgyalt szerdán az Európai Parlament petíciós bizottsága, ahol az érintettek bírálták az Európai Bizottság (EB) jogi érvelését, mely szerint nem tudnak mit kezdeni a kérdéssel, mert a nyugdíjrendszer ki- és átalakítása teljes mértékben tagállami hatáskörbe tartozik. A meghallgatáson született döntés értelmében a petíciót „nyitva hagyják”, az Európai Bizottságtól írásbeli magyarázatot kérnek, kikérik a magyar kormány hivatalos álláspontját, és a szakbizottságban visszatérnek a kérdésre.

Felszólalásában Kuti László, a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke elmondta, az új szabályozás 10 éve már nyugdíjban lévő emberektől vonta el a nyugdíjat anélkül, hogy bármiféle kompenzációt ajánlottak volna fel. Kuti kitért arra is, a magyar kormány nem konzultált az inaktívak szervezeteivel. Emlékeztetett, visszamenőlegesen vették el a nyugdíjas státuszt, ami EU-s normát sért.

Katus Károly, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom vezetője szívhez szóló felszólalást intézett a szakbizottsághoz és az EB képviselőihez. Elmondta: nem állnak vele szóba sem a bíróságon, sem a parlamentben, sem a volt parancsnokai. Katus felhívta a figyelmet arra: bajtársainak minden bizodalma abban van, hogy a demokrácia, a szabadságjogok és a jogállam méltó őrzőinek városában, Brüsszelben segítséget kapnak, és kimondatik, hogy az EU-ban nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket hozni, nem lehet tulajdonjogot elvonni. Emlékeztetett: az intézkedés 43700 főt érintett, a petíciót 1860 tagjuk írta alá. Kutas kitért arra is, nem lehet megengedni, hogy az alkotmány átírásával szerzett jogokhoz lehessen hozzányúlni.

Az Európai Bizottság képviselője azonban nem tudott segítséget ajánlani a petíciót benyújtóknak, bár szimpátiájáról biztosította a két felszólalót. Írásbeli válaszukra utalva elismételte, a nyugdíjrendszer meg- és átszervezése majdnem tejes mértékben tagállami kompetencia, ezért a brüsszeli testület nem tud mit tenni, hiszen nincs erre vonatozó uniós szabály, amelynek betartatását kikövetelhetnék. Kitért rá, épp ezért kötelezettségszegési eljárást sem tudnak indítani az ügyben. Javasolta, hogy a diszkrimináció kérdésében forduljanak az Emberi Jogok Európai Bíróságához Strasbourgba.

Tabajdi Csaba, szocialista EP-képviselő felszólalásában emlékeztetett: semmilyen jogorvoslattal nem élhetnek, mert nem kaptak hivatalos határozatot, ezért Strasbourghoz sem fordulhatnak. Felhívta a szakbizottság figyelmét, hogy több tízezer ember figyeli aggódva, segít-e nekik az EB. Mint mondta, a petíciós bizottságnak jogi, erkölcsi és szociális szempontból is felelős döntést kell hoznia.”Segítségként” az Európai Bizottsághoz szólva jelezte, a visszamenőleges törvénykezés ellentétes az unió alapelveivel, a jogbiztonság kérdése, a jogorvoslati lehetőség és az emberi méltóság tisztelete szempontjából is megvizsgálható lenne a kérdés.

Victor Bostinaru, román szocdem EP-képviselő is hasonló szellemben szólalt fel, mondván, a visszamenőleges hatály a rómaiak óta kihalt, csak a totalitárius rendszerek alkalmazták. Elfogadhatatlannak nevezte az EB reakcióját Göncz Kinga szocialista EP-képviselő.

Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő szakmai köntösbe bújtatott politikai vitának nevezte a szakbizottság előtt elhangozottakat. Szerinte mindez egy hecckampány része, s hogy a 10 ezer és 3 ezer fős egyesület szerinte nem nagyon reprezentatív. Jelezte, a petíciós bizottság nem fellebbviteli fórum. Bagó azt is közölte, nem állapítható meg az uniós jog megsértése, az ügy nem az európai normákra tartozik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.