Rendszeres bejelentkezésre kötelezné a feltételezett szélsőségeseket, egyúttal megváltoztatná a biztonsági erőkre vonatkozó törvényt is az osztrák belügyminiszter egy kedden ismertetett törvényjavaslat szerint.

Johanna Mikl-Leitner sürgette, hogy a szíriai harcokból visszatértek beidézhetők legyenek, és a hatóságok rendszeresen meggyőződhessenek arról, vajon "tovább radikalizálódtak-e, vagy esetleg már nem jelentenek veszélyt a társadalomra."

(A nyilatkozatból nem derül ki, hogy a belügyminiszter szerint a Szíriai háborúban az IS oldalán részt vettek hogyan tudnak még tovább radikalizálódni.)

A belügyminisztérium indoklása szerint erre a hatósági bejelentkezésre akár politikai tömegrendezvények idején is kötelezhetnék a gyanús személyeket.

A belügyminiszter kezdeményezte továbbá azt is: a bécsi egyetem szakértői vizsgálják meg, hogy Ausztriában elrendelhető-e a franciaországihoz hasonló szükségállapot, akkor ugyanis több terrorizmusellenes rendkívüli és megelőző jellegű intézkedést tudnának foganatosítani.

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) visszafogottan nyilatkozott a belügyminiszteri javaslatról, Werner Faymann kancellár azt ígérte, amennyiben elkészül a tervezet, áttanulmányozza majd.

Jelenleg 250, fegyveres szélsőségesnek tartott ember tartózkodik Ausztriában, és nagyjából ezren szimpatizálnak az Iszlám Állammal (IS) – mondta egy korábbi nyilatkozatában Peter Gridling, a terrorelhárítási hivatal igazgatója, aki szerint azonban arra nincsenek konkrét jelek, hogy a terrorszervezet aktívan tevékenykedne az országban. A Der Standard című napilap információi szerint hetven, egykor Szíriában harcoló IS-katona van Ausztriában, ők főleg csecsen származásúak, de vannak boszniaiak is.