Rendkívüli állapotot hirdetett ki kedden Goodluck Jonathan nigériai elnök a nyugat-afrikai ország három szövetségi államában. Adamawában, Bornóban és Yobéban az elmúlt napok vérengzései uán lépett életbe az intézkedés, amely különleges jogokat biztosít a hadsereg erőinek a Nigéria tálibjaiként emlegetett szélsőséges iszlamista szervezettel, a Boko Harammal szemben. A Boko Haram merényleteinek három év alatt több mint kétezer áldozatuk volt.

A szélsőségesek nemrég többször is kormányzati épületekre, tisztségviselőkre és polgári személyekre támadtak rá. Ezekről a merényletekről Jonathan azt mondta, „hadüzenettel” érnek fel, az elkövetőket ezután viszont „levadásszák, kihalásszák”, és törvény elé fogják állítani. A rendkívüli állapot keretében a három érintett államba még több katonát küldenek.

Nigériát máshol is vallási és törzsi villongások szaggatják: kedden az ország déli részén fekvő Benue államban fulani pásztorok 13 falut felégettek és 53 mbert megöltek egy agatu farmerek ellen intézett támadásban. A vita itt ellopott állatokról – több száz szarvasmarháról – szól, amelyek miatt vasárnap egy fulanik által végrehajtott mészárlásban negyven embernek már meg kellett halnia. Az agatuk azt mondják, nem tudják, miért ők a célpontok, de a fulanik eddig többször is szerződtettek bérgyilkosokat, akik rájuk vadásznak.

A múlt héten a Nigéria középső részén fekvő Nasarawa államban egy törvényen kívüli milícia és szekta, az Ombatse csapott le, 65 rendőrt és más biztonsági tisztségviselőket ölve meg. Az erőszak miatt Jonathan megszakította a dél-afrikai útját, és visszatért Nigériába. Az Ombatsét – a szó jelentése „itt az idő” – a helyi eggon törzsbeliek alkotják, akik már többször is rátámadtak a mellettük élő törzsek, például az agyaraguk vezető személyiségeire. Bár a szektatagokat vérszerződés köt össze, a célok nagyon is politikaiak: az eggon törzs nagy, Nasarawának a belvillongások miatt mégsem eggon kormányzója van. Az Ombatse ígérete szerint azonban 2015-ben mindez megváltozik, és a törzs már nem királycsinálóként lép elő, hanem saját, eggon kormányzót ültet a hatalomba. A hatóságok egyébként a múlt heti támadással kapcsolatban egyelőre azt sem tudják, miként történhetett, hogy a 65 meggyilkolt biztonsági embert valakik tőrbe csalják, lemészárolják, a holttestek egy részét pedig hamuvá égessék.

Ezekhez a törzsi viszonyokhoz képest a Boko Haram egyszerű eset: a szélsőséges iszlamista szervezet időről időre megfenyegeti a keresztényeket, azt követelve tőlük, hogy hagyják el a többségében muzulmánok lakta északi országrészt, és ha máshogy nem megy, ezt erőszakkal akarja elérni. A 160 milliós Nigéria közel fele keresztény, főleg délen lakik, 45 százaléka muzulmán, és többnyire az északi tartományokban él – ott, ahol a saría törvénykezés érvényben van.

Nigériának, Afrika legnépesebb államának lakóit több mint 250 etnikai csoport alkotja, de közülük a három legnagyobb az ország északi részén élő, főleg mohamedán hauszák, a nyugati jorubák és a keleti, többnyire keresztény vallású ibók. A konfliktusok az olajmezők birtoklásáért folyó vetélkedésben gyökereznek. Nigéria gazdasága szinte kizárólag az olajkitermelésre támaszkodik. A Világbank adatai szerint az állam bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát a olaj adja. A becslések szerint 240 évre elegendőek az olajtartalékok. A kitermelt olaj fele az Egyesült Államokba megy, de Oroszország, az Európai Unió és Kína is igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni a nigériai olajból. A nagy bevételek ellenére sokan úgy vélik, hogy az olaj áldás helyett inkább átkot hoz Nigériának. A mindent átszövő korrupció egyes adatok szerint a GDP 70 százalékát, vagyis mintegy 140 milliárd dollárt emészt fel évente. Ezt a helyzetet használják ki a Boko Haram gyilkosai, akik vallási köntösbe bújva ölik a keresztényeket, de valójában az ellenőrzésük alatt álló olajmezőkre fáj a foguk. Eddigi legkegyetlenebb merényletét a Boko Haram tavaly januárban hajtotta végre, amikor Kanóban az iszlamista szélsőségesek 180 emberrel végeztek egy keresztény templomok és üzletek elleni kétnapos támadássorozatban.  

A mészárlásokból egyébként a hadsereg is kiveszi a részét. Áprilisban egy Boko Haram elleni akció során a kormányzati egységek 187 embert öltek meg egy tisztogatási akció keretében.