Otunbajeva közölte, hogy levelet intézett Dmitrij Medvegyev államfőhöz, s választ vár arra. Biskek bármikor kész megkezdeni a tárgyalásokat az orosz béketeremtő erőkről - közölte az ügyvezető kirgiz államfő. Úgy vélekedett, hogy az orosz vezetés kedvező választ adhat a felkérésre, hogy külső katonai erőket vezényeljenek a konfliktus övezetbe. Reményét fejezte ki, hogy az erőfeszítések eredményeképpen sikerül ellenőrzés alá vonni a helyzetet a konfliktus sújtotta övezetben.

Oroszország csak humanitárius segélyt küld Kirgizisztánba, katonákat egyelőre nem - jelentette be válaszul Natalja Tyimakova, az orosz elnök sajtótitkára. Szerinte ez egy belső konfliktus, s egyelőre nincsenek meg a feltételek a rendezésben való részvételhez. Tyimakova bejelentette, hogy az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Medvegyev utasítására humanitárius segélyt küld Kirgizisztánba, s már el is indult az első Il-76-os repülőgép, amely sebesültekkel tér vissza Oroszországba.

A Kreml szóvivője szerint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) - a taskenti szerződés tagállamai: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Tádzsikisztán, Üzbegisztán (társult tagok Türkmenisztán és Ukrajna) - békefenntartóinak vezényléséről csak a tagországokkal folytatott konzultáció után, illetve a szervezet alapokmányával összhangban születhet döntés. 

Tyimakova ugyanakkor bejelentette, hogy Medvegyev elnök - mint az ODKB tanácsának elnöke - utasítást adott, hogy az ODKB tagállamainak nemzetbiztonsági tanácsai titkárai hétfőn folytassanak konzultációkat a kollektív intézkedések kidolgozására. Az orosz elnök a kirgizisztáni helyzetről már konzultált telefonon Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel, továbbá Nyikolaj Borgyuzsával, az ODKB titkárával.
.

Rendőrök és katonák igyekeznek útját állni az etnikai alapú zavargásoknak Dél-Kirgizisztánban, ahol fegyveresek az üzbég kisebbség lakta negyedeket támadta meg. Több ház mellett Osban lángba borult a központi piac, hiába a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom, a városból fegyvertűz zaja hallatszik. Rakmatillo Ahmedov belügyi szóvivó szerint van, ahol egész utcákat gyújtottak fel.

Egyes épületekben, mecsetekben és lakásokban sok meggyilkolt emberek teteme hever, mert nincs lehetőség elszállításukra. A mentősök pedig arról számoltak be, hogy az utcákon emelt barikádok miatt az egészségügyiek nem jutnak el a segítségre szorulókhoz. Több lakónegyedben nincs áram és gáz. Nincs tömegközlekedés, nem lehet gyógyszert és egyes élelmiszereket kapni.

A kirgiz ügyvezető államfő szombaton közölte, hogy a köztársasága megnyitja Üzbegisztánnal szomszédos határát, hogy a nők, gyerekek és az idősek szükség esetén menedékre találjanak a túloldalon. Arról is beszámolt, hogy az üzbég vezetés megerősítette a határvédelmet ezen a határszakaszon, mert egyes üzbég csoportok hajlandóságot éreznek arra, hogy beavatkozzanak a konfliktusba a Kirgizisztánban élő kisebbségek védelmében.

A kirgiz hatóságok tartalékosokat is behívják, hogy nyújtson segítséget az erőszak megfékezésében, a polgárháború kirobbanásának megakadályozásában. Az Osban csütörtökön kirobbant összecsapásoknak helyi lakosok beszámolói szerint sokkal több áldozata van, mint az a hivatalos adatokból kitűnik. Az egészségügyi minisztérium legfrissebb, szombat esti adatai szerint az erőszakcselekményekben 65-en haltak meg, és nyolcszázan megsebesültek, közülük több mint ötszázan szorultak kórházi kezelésre.

Déli tűzfészek

Szemtanúk szerint Osba folyamatosan érkeznek az állig felfegyverzett kirgiz férfiak, nem világos viszont, hogy mi az etnikai villongások közvetlen kiváltó oka - írja a BBC. Valószínű azonban, hogy néhány kisebb alvilági bandaháború fajult csütörtökön az egész városra kiterjedő etnikai villongássá. Kurmanbek Bakijev, az áprilisban elűzött elnök hatalmi központját 1990-ben már végigpusztította egy több száz halálos áldozattal járó kirgiz-üzbég konfliktus.

Otunbajeva azt hangoztatta, hogy a dél-kirgizisztáni Osban csütörtök este kirobbant zavargások mögött az egykori elnök fivérei állnak. - Ezeknek az emberek nagyon erős az a törekvése, hogy visszatérjenek a hatalomba - vélte. Szerinte humanitárius katasztrófába fordulhatnak az események a térségben, ahol már így is élelmiszerhiány van. A dél-kirgizisztáni helyzet alakulásáról, az ott történt etnikai alapú zavargásokról tárgyalt még péntek este telefonon Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel.

A kirgizisztáni ideiglenes kormány szombaton rendkívüli állapotot vezetett be Dzsalálábádban és a szuzaki járásban is. Azimbek Beknazarov az intézkedést azzal magyarázta, hogy egyre nagyobb körzet destabilizálódik.  Dzsalálábád alig 60 kilométerre van Kirgizisztán déli központjától, Ostól, amelynek repülőtere szombattól már csak korlátozottan fogad járatokat.

Kirgizisztánban eddig is állomásoztak orosz csapatok, Oroszország szerződés alapján használhatja a kanti légitámaszpontot, s az itt szolgáló katonák és családtagjaik védelmére érkeztek ide csapaterősítések is. Moszkvai katonai források szombati nyilatkozata szerint azonban ezeknek az egységeknek megvan a maga feladata, így kizárt, hogy békefenntartókként a konfliktusövezetbe vezényeljék őket.