Az Egyesült Államok történetében még soha nem szabtak ki ilyen nagy pénzbüntetést. A büntetés két tételből áll össze: az első a négymilliárd dollár, amelyből egyébként csak 1,26 milliárd maga a büntetés, a többit a brit olajcég a környezeti károk helyreállításának finanszírozására fizeti ki: ebből 2,4 milliárdot a vadvédelmi alap, a National Fish and Wildlife Foundation kap, 350 milliót pedig a tudományos akadémia. A másik tétel az az 525 millió dollár, amely az értéktőzsde-felügyelet, a Securities and Exchange Commission kasszájába vándorol. A négymilliárdot a BP-nek öt év alatt, az 525 milliót három évre elosztva kell kicsengetnie.

Ahogy az amerikai igazságügyi tárcával kötött megállapodás szól, a brit olajcég 14 büntetőjogi vádpontban bűnösnek vallja magát, és már bocsánatot is kért a 11 ember halálával is járó veszteségekért. A BP-nek ezzel eddig összesen több mint negyvenmilliárdjába került a Deepwater Horizon olajfúró platform 2010-es katasztrófája, 38,1 milliárd dollárt a cég ugyanis már elkülönített a környezeti károk enyhítése céljából. Emiatt a világ harmadik legnagyobb energiacégének és negyedik legnagyobb cégének több vagyoni eszközétől is meg kellett válnia már.

A Mexikói-öbölben lévő Deepwater Horizon olajfúró platform 2010. április 20-án robbant fel, 11 ember halálát okozva. Mérnöki hiba áll a katasztrófa hátterében: a BP munkatársai tévesen értékelték a mélytengeri furat nyomástesztjeinek eredményeit, amelyek az olajkitermeléssel járó kísérő gázok hirtelen kilökődésének veszélyéről szóltak. Április 20-án, a baleset napján a tengervízzel kezdték el lecserélni az olajnál és a gáznál is nehezebb fúrófolyadékot, a tengervíz viszont túl könnyűnek bizonyult ahhoz, hogy megakadályozza a kísérő gyúlékony gáz feltörését a fúrószálon keresztül a platformhoz, ahol a gáz végül hatalmas detonációhoz vezetett. A svájci Transocean vállalattól bérelt Deepwater Horizon két napra rá elsüllyedt. Három hónapba tellett, mire sikerült elfojtani a szivárgást: ezalatt az idő alatt több mint négymillió hordónyi nyersolaj jutott a Mexikói-öböl vizébe.

Az érintett cégek egyébként egymás ellen is perre mentek: a BP 40 milliárd dolláros kártérítést követel a Transoceantől, amelyre egy 2010 májusában született előzetes megállapodás szerint 40 millió dolláros kártérítést szabtak ki. A Deepwater Horizon balesetét megelőző nagy amerikai környezeti katasztrófa, az Exxon Valdez tanker 1989-ben bekövetkezett hajótörését követő persorozat két évtizeden át is eltartott.

Akkora katasztrófa, mint a Deepwater Horizoné, soha nem volt az olajipar történetében, hússzor akkora, mint az Exxon Valdezé: tízezer négyzetkilométeres területet borított be olaj – csak Louisiana állam partjait 510 kilométer hosszan szennyezte –, 225 ezer négyzetkilométernyi területet zártak le a halászat elől, és több mint nyolcezer állatfajt érintett ilyen vagy olyan módon a katasztrófa. 2010 novemberéig az állatvédelemi hatóságok közel hétezer, az olajszennyeződés miatt elpusztult állatról tudtak, amelyek nagy részét a több mint hatezer madár, a 609 teknős és száz delfin jelentette.

Mexikói-öböl, 2010. május 14. 2010. április 22-i kép, amelyen megdől a Deepwater Horizon nevű tengeri olajfúró padozat, mielőtt elsüllyed a Mexikói-öböl vizében. A British Petroleum társaság fúrótornyán két nappal korábban történt robbanás, és ezután nyersolaj kezdett ömölni a tengerbe, ami környezeti katasztrófával fenyeget. (MTI/AP)