Rejtélyes drónok cirkálnak a francia atomerőművek felett
„Nincs semmilyen nyom" – ismerte el Ségolene Royal környezetvédelmi és energiaügyi miniszter vasárnap. Arról sem kívánt feltételezésbe bocsátkozni, hogy egy környezetvédő szervezet vagy pedig terrorcsoport állhat a „támadások" hátterében. „De hamarosan megtudjuk. Semmi esetre sem fogom hagyni, hogy bárki is veszélyeztesse a nukleáris erőműveink biztonságának hitelét és hírnevét" – tette hozzá.
„Nem szabad semmisnek tekinteni, (ami történt), de dramatizálni sem kell" – mondta a tárcavezető, jelezve, hogy az észlelt drónok „nem veszélyes tárgyak".
A francia kormány mindazonáltal jelezte, hogy minden erőt mozgósít a vezető nélküli repülőgépek „felelőseinek azonosítására", illetve annak érdekében, hogy véget vessen a nukleáris erőművek feletti repüléseknek.
„A kulcsfontosságú (belügyi, energetikai, környezetvédelmi, védelmi) helyszínek biztonságáért felelős valamennyi állami szerv készenlétben áll a repülések kezdete óta, hogy azonosítsa ezen cselekmények felelőseit, és véget vessen nekik" – közölte a miniszterelnöki hivatal felügyelete alá tartozó nemzetbiztonsági és -védelmi titkárság.
Kormányzati források viszont azt is jelezték, hogy az állam nem fogja közölni a biztonsági intézkedések részleteit, sem azt, hogy milyen stratégiát kíván alkalmazni. Annak közzététele ugyanis csökkentené a biztonságot.
A Le Parisien című napilap úgy értesült, hogy noha nukleáris létesítmények irányába és felett továbbra is tilos lőni, a csendőrség ezentúl lelőheti az atomerőművek felé közeledő drónokat. Szóvivőjük szerint erre eddig azért nem került sor, mert azok „nem jelentettek közvetlen veszélyt" a létesítményekre.
A titokzatos dróntámadások miatt azonban ismét fellángolt a vita a francia lakosság energiaellátásnak 75 százalékát biztosító 19 atomerőmű biztonságáról.
Miközben az illetékes hatóságok szerint a francia létesítmények a pilóta nélküli repülőgépek által képviselt minden veszélynek képesek ellenállni, a Greenpeace környezetvédelmi szervezet – amely tagadja érintettségét a berepülésekben – és a Zöldek is azzal vádolták meg a kormányt, hogy szándékosan a valóságosnál kisebb színben tünteti fel a drónok okozta kockázatot.
Emmanuelle Cosse, a Zöldek nemzetgyűlési frakcióvezetője szerint „az nagyon zavaró, hogy fokozatosan tudjuk meg, hogy egyre több atomerőmű felett repültek át drónok".
Az atomerőműveket működtető EDF energiaóriás ezt azzal magyarázta, hogy bár tett feljelentést a berepülések miatt, azokat „következmények nélküli incidensnek" tekinti. A belügyminisztérium pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi repülőt észlelték, s egyik sem jelentett "semmilyen veszélyt a létesítmények biztonságára, amelyek az erős földrengéseknek vagy a repülőgép-baleseteknek is ellen tudnak állni".
Az atomerőműveket megközelítő drónok kereskedelmi forgalomban kapható, szabadidős, nagyon könnyű (kevesebb, mint két kilós) gépek, amelyek nem képesek robbanószert szállítani.
Franciaországban nukleáris létesítményeket öt kilométeres körzetben és ezer méteres magasságig tilos repülővel megközelíteni. A törvény megszegői egy év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújthatók.