Az első világháborúban 600-650 katonát öltek meg parancsmegtagadás miatt, a kémkedés vádjával kivégzett katonákat is beleszámolva pedig összesen 740 olyan katonáról van szó, akiknek az ügyét újra felül kellene bírálni, áll a francia történészcsoport jelentésében, amelyet kedden juttattak el a francia veteránügyi államtitkárságra.

A dokumentum - amelyet a világháború kirobbanásának százéves évfordulója elé időzítettek - arra a következtetésre jutott, hogy legtöbben a kivégzettek közül kiváló emberek voltak, akik megérdemlik a rehabilitációt.

Száz évvel az első világháború kirobbanása után „a társadalomban konszenzus övezi azt, hogy a legtöbben nem voltak gyávák, hanem jó katonaként szolgáltak, teljesítették kötelességüket, ezért nem érdemelték meg a halált” – hangsúlyozza a jelentés, amely szerint a kivégzésekkel gyakran példát statuáltak, amit mi sem mutat jobban, minthogy a többi katona előtt hajtották végre azokat.

A kutatást végző Antoine Prost négy lehetőséget vázolt fel a kormány számára, amelyből kettőt azonnal kizárt: azt, hogy a kormány ne tegyen semmit, illetve az általános rehabilitációt. A harmadik opció az, hogy esetenként mindent újravizsgálnak, az ezzel járó óriási munka azonban nem állna egyenes arányban az eredménnyel. A negyedik lehetőség – amelyet a tanulmány készítői támogatnának – az, hogy a kormányzat ünnepélyes keretek között, hivatalosan kinyilvánítja, sokakat elhamarkodottan, önkényesen végeztek ki. Ez utóbbit egy oktatási program is kísérhetne.