Hosszú háború, magyar segítség
Siklósi szerint a jelenleg is dúló harcok hátterében valójában az arab világban bekövetkezett demográfiai robbanás áll. A gazdasági növekedés üteme jócskán elmaradt az ugrásszerűen megnövekedett népesség igényeitől: a hatalmas munka nélküli tömegek körében tetőfokára hágott az elégedetlenség.
A több mint ezeréves múltra visszatekintő síita–szunnita ellenségeskedés örök feszültségforrásként van jelen a térségben, a Szíriát és Irakot a helyi vallási-etnikai viszonyok figyelembevétele nélkül két részre osztó 1916. májusi Sykes–Picot-egyezmény erre rakott rá még egy lapáttal. A helyettes államtitkár úgy látja: a felszín alatt fortyogó ellentéteket korbácsolta most fel a kilátástalan tömegek elégedetlensége, és ez vezetett el ahhoz a többszereplős és több törésvonal mentén zajló háborúhoz, amit ma látunk. – A nagy kérdés az, hogyan lehet hosszú távra önfenntartó megoldást találni Szíriában. Ha a régi határok között képzeljük el a rendezést, fel kell készülnünk egy hosszan elhúzódó konfliktusra – mutatott rá Siklósi.
 |
| Magyar tűzszerész Afganisztánban. Kurdisztánban is jól jönnek a harctéren szerzett tapasztalatok Koszticsák Szilárd / MTI |
A honvédelmi tárca szakpolitikusa szerint nem valószínű, hogy az ENSZ égisze alatt kezdett béketárgyalások még idén eredményre vezetnének. Talán a következő amerikai elnök lehet, valamikor jövőre, abban a pozícióban, hogy kompromisszumot köthessen. Addig a frontvonalak még sokat fognak változni. Az Obama-adminisztráció térségből való katonai visszahúzódása, valamint a szíriai polgárháborúval szembeni határozatlansága csak tovább növelte azon hibák számát, amelyeket a Nyugat követett el közel-keleti politikája során.
A stratégiai ballépésnek bizonyult 2003-as iraki beavatkozás azonban nem nevezhető ki a mostani háborús helyzet egyetlen kiváltó okának, az ellenségeskedések előbb-utóbb felszínre törtek volna. Szaddám Huszein rezsimjének megdöntése azonban katalizátorként felgyorsította az eseményeket.
Afganisztánban komoly tapasztalatot szerzett tűzszerészeket küldött a Magyar Honvédség az iraki Kurdisztánba, az Iszlám Állam ellen harcoló pesmergák megsegítésére. A kurd harcosok soraiban komoly veszteségeket okoznak az IS martalócai által főleg az utak mentén hátrahagyott „barkácsbombák”. Az afgán frontot is megjárt magyar tűzszerészek az improvizált robbanószerkezetek (angol rövidítéssel IED) semlegesítésében szerzett tapasztalataikat adják át. A budapesti Honvédkórházban hamarosan megkezdik tíz sebesült kurd harcos gyógyítását. A HM helyettes államtitkára rendkívül sikeresnek nevezte a pesmergákat kiképző magyar honvédek munkáját. Az Iszlám Állam elleni küzdelemben jelenleg 120 magyar katona vesz részt, ebből két szakasz kiképzési és két szakasz őrző-védő feladatokat lát el Erbilben és környékén. Magyarország tavaly – a HM által jóváhagyott – fegyverszállítmányokkal is támogatta az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíciót. – Amerikai kiszállítással 248 tonna lőszert küldtünk az Iszlám Állam ellen harcoló csapatoknak – tette hozzá Siklósi Péter.
