Reformokat vár Bokros a konzervatív frakciótól
Három fontos indokot említett Bokros Lajos arra a kérdésre válaszolva, miért ezt a csoportot választotta, ahol a lengyel Jog és Igazság Párt, vagy a cseh polgári tömörülés (ODS) politikusai mellett olyan lett, litván, holland és belga képviselők is jelen vannak, akiket egyes iszlám- vagy nőiegyenjogúság-ellenes nézeteikért szélsőséges jelzővel illetnek. Az első indok az, hogy szerinte a Néppárt (ahol a Fidesz képviselői ülnek) elkényelmesedett, egyfajta nagykoalíciót alakított ki a szocialistákkal.
A nagykoalíció nemzeti szinten hasznos lehet, de az Európai Parlamentben nem. - A cél sokkal inkább az, hogy új ötletekkel álljunk elő, hogy szakmai érvek alapján éles viták induljanak meg az európai ügyekről – mondja Bokros Lajos, hozzátéve, hogy a brit Konzervatív Párt jó nagy követ dobott az állóvízbe, s ez neki „intellektuálisan nagy kihívás”.
A második indok az, hogy ez a frakció megfogalmazta azokat az értékeket, amelyeket a volt pénzügyminiszter és világbanki igazgató maga is fontosnak tart. Ez pedig elsődlegesen a reformok szorgalmazása és egyben a kapitalizmus agyonszabályozásának, a paternalizmusnak, az intervencionizmusnak, vagyis az európai leszakadás további beprogramozásának az elutasítása.
Az egységes piac, az emberek, az eszmék, a tőke szabad áramlása jegyében vissza kell térni a klasszikus piacgazdasági elvekhez, a kicsi, hatékony, szolgáltató, tisztakezű államhoz s a kialakítását előmozdító szabályozáshoz és áttekinthetőséghez, ami ráfér az unió minden országára, még Nagy-Britanniára is, tízévi munkáspárti kormányzás után.
E tekintetben az egyik legnagyobb kihívás, hogy a tagállamok miként tudnak visszavonulni a válság enyhítésére alkalmazott hatalmas túlköltekezésből, aminek nyomán a jövő nemzedékei hatalmas adósságterhet örökölhetnek. „A generációközi szolidaritás elve is megkívánja, hogy gondoskodjunk gyermekeinkről és unokáinkról, úgy hogy nem hagyunk rájuk óriási csődhalmazt és adósságot – jegyzi meg Bokros.
A harmadik indok pedig az volt, hogy „számarányánál” nagyobb súllyal tud részt venni a politikában. A brit toryk vezére, David Cameron megígérte, hogy támogatja tagságát az unió költségvetésével foglalkozó bizottságban, amelyre nagy feladat vár a 2013 utáni időszak kiadásainak meghatározásában, illetve a válságkezelés, valamint többek között az agrárügyek, az oktatás és sok más fontos kérdés finanszírozásának megítélésében. S minthogy két bizottságnak lehet tagja, a második helyen a gazdaságpolitikai és monetáris ügyeket jelölte meg.
Egyes frakciótagok politikai nézeteiről Bokros úgy nyilatkozott, minden csoport színes, s az idő dönti el, kivel hogyan lehet együttműködni. - Sohasem voltam euroszkeptikus, támogatom a Lisszaboni Szerződést és az unió bővítését – szögezte le, de megjegyezte: az alakuló frakcióülésen a cseh és a lengyel kollégák szintén jelezték, hogy még Törökország csatlakozását is támogatják, amiről például a Néppártban sokan hallani sem akarnak.
A bővítés pozitív összegű játék, ezt mondják a brit frakciótagok is, bár őket sokan azzal vádolják, hogy a további csatlakozásokkal akarják megakadályozni az integráció mélyítését. Bokros szerint a kettő egyensúlyát kell megtalálni, s egyelőre ez a dilemma nem okoz feszültséget a csoportban. Miközben például a britek nem akarják bevezetni az eurót a szigetországban, megértik, hogy a csehek, a lengyelek, a magyarok számára ez létkérdés.
Schmitt Pál az EP alelnökjelöltje
Az Európai Néppárt Brüsszelben megtartott szerdai ülésén az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelölte Schmitt Pált, a magyar néppárti delegáció elnökét. Az EP július 14-én, Strasbourgban szavaz az elnök és az alelnökök személyéről. Schmitt Pál a 2004-2009-es ciklusban az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottságba delegált küldöttség elnökeként, valamint a kulturális és oktatási bizottság első alelnökeként dolgozott.
