Raúl Castro kormánya október elsejétől, egyelőre "kísérleti jelleggel" négy minisztériumnál beszünteti a közétkeztetést. A Granmában közzétett bejelentés szerint az alkalmazottak cserében napi 15 pesot kapnak.

A munkahelyi étkeztetést még 1963-ban vezették be. A Granma cikke szerint naponta 3,5 millióan (Kuba lakossága 11,2 millió) étkeznek mintegy 25 ezer ilyen állami, munkahelyi étkezdében, márpedig "az ingyenes juttatások és ártámogatások jelentős költséget okoznak az államnak, különös tekintettel a jelenlegi magas világpiaci árakra". A lap azt írja, hogy "nyitni kell az ésszerűség és a takarékoskodás irányában, meg kell szabadítani az országot egy olyan tehertől, amit nem cipelhet örökké, és nincs is abban a helyzetben, hogy tovább vigye".

A cikk szerint az üzemi éttermek az alapvető élelmiszerek beszerzésére 350 millió dollárt költenek, s akkor még nem számolták a felhasznált energiát, az éttermek fenntartási költségeit. Marino Murillo gazdasági és tervezési miniszter szerint az étkeztetés szervezetlensége és ellenőrzésének hiánya miatt tavaly 35 millió dollár értékben túllépték a termékek beszerzésének keretét.

Kuba egyébként tavaly 2,5 milliárd dollárt fordított élelmiszer-importra a megnövekedett világpiaci árak közepette. Közben a karibi országban a művelésre alkalmas földterületeknek alig több mint felét hasznosítják. A hazai termelés növelése érdekében 2008-ban törvény született a szabadon hagyott állami földterületek kiosztására, "privatizálására": szövetkezetek és magánszemélyek egyaránt jelentkezhettek adott terület meghatározott időre történő művelésére. A tavaly őszi, egymást követő három hurrikán pusztítása - amelynek következményeit 10 milliárd dollárra tették - hátráltatta azt is, hogy az agrártermelés ösztönzésére hozott intézkedés eredménye már idén jelentkezzen a piaci ellátásban.

Raúl Castro az államtanács és a minisztertanács elnöki beiktatásán, 2008 februárjában hirdette meg, hogy a kubai gazdaságot a fejéről a talpára kell állítani, egyebek között éppen az indokolatlan szubvenciók és ingyenes juttatások megszüntetésével. Idén augusztus elsején mondott beszédében pedig hangsúlyozta, hogy "senki sem költhet tartósan többet annál, mint a jövedelme. A mi tökéletlen szocializmusunk feltételei közepette, a hiányosságok miatt gyakorta mégis előfordul, hogy kétszer kettő hármat eredményez".

A közétkeztetés az egyik alappillére volt a juttatásoknak a rendkívül kedvezményes árú jegyrendszer mellett. A Kubából tudósító külföldi újságírók becslése szerint a jegyrendszerre, így olcsón vásárolható áruk nagyjából egy hónapból 17-18 napra biztosítják a szükséglet kielégítését.Maradnak a városi agrárpiacok, ahol viszont már magasabbak az árak, illetve a valutás boltok, ahol elsősorban azok vásárolhatnak, akik külföldi rokonaiktól kapnak átutalást, avagy külföldön teljesítenek internacionalista küldetést (orvosok, tanárok,stb). A munkahelyi közétkeztetés beszüntetésének tervére eltérő módon reagáltak az AFP hírügynökség tudósítója által megkérdezett havannaiak. Volt olyan is, aki egyetértésének adott hangot, mondván a helyette felkínált napi 15 peso valójában majd 100 százalékos fizetésemelést jelentene, így "reálisabb alapra" helyeznék a bérezést. Jelenleg az állami szektorban az átlagfizetések 400-500 peso (17-20 dollár) közöttiek. Egy bankalkalmazott szerint viszont újabb megszorításról van szó, hiszen a 15 pesoért legfeljebb egy pizzát és egy üdítőt lehet kapni.