Napirenden marad a jogállamiság és az alapjogok védelmét uniós szinten szorgalmazó négy külügyminiszter levele, de a kezdeményezéssel kapcsolatban egyelőre sem konkrétumokat, sem további lépéseket nem ismertettek az uniós minisztereket összegyűjtő általános ügyek tanácsán Luxemburgban hétfőn. Információink szerint a kezdeményezés általános támogatottságot élvezett a miniszterek körében, ám Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szerint az új mechanizmus szerződésmódosítást igényel, és így egyelőre nem tud mit lépni az ügyben. Martonyi János külügyminiszter beszámolója szerint Magyarország neve nem merült fel a tanácskozáson.

Március elején a német, a holland, a finn és a dán külügyminiszterek az Európai Bizottsághoz fordultak levélben, s olyan mechanizmus kialakítását kérték, amely erősebb a kötelezettségszegési eljárásoknál, de rugalmasabb az „atombombaként” emlegetett hetes cikkelynél. (Az elképzelés először a német külügyminiszter nevével fémjelzett, s 10 másik uniós külügyér támogatását élvező tavalyi, az unió jövőjével foglalkozó dokumentumban merült fel először.) A „négyek levelében” több területet is megjelöltek, amit szerintük érdemes megvizsgálni: intézményesített politikai dialógus, a probléma korai szakaszában a tanács, azaz a tagállamok bevonása, vagy kötelező érvényű megállapodásokat kötése a kérdéses tagállam és a bizottság között. Végső eszközként pedig felvetették az EU-alapok felfüggesztésének lehetőségét.

Guido Westerwelle a luxemburgi tanácskozásra érkezve közölte: Európának nemcsak a gazdaságról, hanem a jogállamiságról és az alapjogokról is szólnia kell, s nemcsak az adósságválság, hanem az alapjogok területén is együtt kell tudni működnie. A német külügyminiszter szerint olyan mechanizmus kell, amely garantálja, hogy azok a tagállamok, melyek letérnek a jogállamiság útjáról, visszatérjenek a helyes útra. Westerwelle – Magyarországra is utalva – kiemelte, hogy kezdeményezésük egyetlen tagállam ellen sem irányul.

A luxemburgi tanácskozás alatt világossá vált, a négyek szerint ehhez nincs szükség szerződésmódosításra, és egyelőre ők maguk sem szorgalmazzák szankciók bevezetését. Az elképzelést bemutató Westerwelle konkrétumokat, részleteket nem vázolt fel a kezdeményezéssel kapcsolatban. A bizottság nevében felszólaló Reding szerint ez csak középtávon valósítható meg, és szerinte szerződésmódosítást igényel, ami amúgy is időszerű lesz a jövő évi európai választások után. Egy német forrásunk csalódottan utólag „langyosnak” nevezte Reding hozzászólalását.

Brüsszeli forrásoktól úgy tudjuk, a levelet aláíró külügyminiszterek azért akarták a tanács elé vinni az ügyet, hogy politikai támogatást szerezzenek az elképzeléshez. Információink szerint általánosnak mondható a támogatás, úgy tudjuk, egyedül a cseh külügyér, Karl Schwarzenberg adott hangot kétségeinek. A cseh külügyminiszter állítólag arra hivatkozott, hogy az unió úriemberek klubja, ahol megbíznak egymásban, és nincs szükség ilyen mechanizmusra. A téma ezzel együtt napirenden marad, és feltehetően valamikor visszakerül az uniós miniszterek asztalára.

Martonyi János külügyminiszter a tanácskozás után újságíróknak elmondta: a magyar álláspont támogatja a felvetést, amely „józan gondolat”. Mint fogalmazott, minden, ami a jogállamiság biztosítását segíti, hasznos, de még sok dolgot tisztázni kell. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy teljesülnie kell néhány alaptételnek, mint például az egyenlő elbánás, a tagállamok egyenlőségének tiszteletben tartása, és objektív kritériumrendszer kell. Martonyi János elmondta, felmerült, hogy a bizottság készítsen vitapapírt a témáról, amit Magyarország támogatna, de erre egyelőre Reding nem vállalt kötelezettséget. – Nekünk bármilyen rendszer jobb, mint egy eseti, adott esetben megalapozatlan bírálatokon alapuló eljárás, nekünk jó az, ha vannak objektív, általánosan kötelező kritériumok, ha van objektív, megfelelő garanciákat tartalmazó eljárás. Ez mindenféleképpen jobb, mint amikor bárki vádolhat bárkit – fogalmazott a magyar külügyminiszter.

Reding a levél megvitatása után újságírói kérdésre elmondta, hogy Magyarország hozzáállása semleges volt a vitán az új mechanizmussal kapcsolatban. A biztos lapunk kérdésére azt is közölte, hogy az Európai Bizottság a következő hetekben véglegesíti elemzését a kötelezettségszegési eljárások lehetséges elindításával kapcsolatban.